A Fidesz „gyarmatai”

„Az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Például, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel. A magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok sorában?” – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a tavaly novemberben Budapesten összehívott Magyar Állandó Értekezleten.

Ám azt, hogy mi az igazi magyar érdek határon túl, a Fidesz-pártközpontban döntik el. Az Orbán-kormány csak a „tiszta etnikumú” külhoni szervezeteket ismeri el: aki nem színmagyar, az nem tartozik a nemzethez. Így aztán az említett Máért-értekezletre meg sem hívták a Bugár Béla vezette Híd-Most magyar–szlovák vegyes pártot, noha a szlovák kormánykoalícióban ők képviselték a felvidéki magyarságot. A Fidesz mégis csak az ottani Magyar Koalíció Pártját (MKP) tekinti partnerének.

– Az anyaország jelenlegi vezetése egyszer sem volt hajlandó találkozni velünk. Nem is titkolják, hogy az MKP a stratégiai szövetségesük – nyilatkozta lapunknak Vörös Péter, a Híd-Most elnökségi tagja.

A magyarországi megosztó politikának azonban súlyos következménye lett. Márciusban előrehozott választást tartottak Szlovákiában, és az ottani magyarok közül százezren nem mentek el szavazni. Így fejezték ki: elegük van a Fidesz-kormány által szított gyűlöletkampányból és az egymás elleni uszított felvidéki magyar pártokból is. A kiábrándultság drámai „eredménye”: az MKP ezúttal sem jutott be a pozsonyi országgyűlésbe, a Híd-Most pedig csak ellenzéki parlamenti erő lesz.

Aggasztó hírek jönnek Ukrajnából is. Ott októberben lesznek választások, s bár két magyar párt is verseng a szavazatokért, előrejelzések szerint a kárpátaljai magyarok negyven százaléka egyikre sem fog voksolni.

– Az emberek belefáradtak az állandó viszálykodásba, a magyar–magyar ellentétekbe. Úgy gondolják, ennél az is jobb, ha egy ukrán párt képviseli őket – állítja Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Az „oszd meg és uralkodj!” hatalmi módszerét gyakorolja az Orbán-kormány Erdélyben is. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a 168 Órának elmondta, sokan érzik úgy, hogy a Fidesz politikai gyarmatosításra készül:
– Nagy Testvérként akarnak diktálni, lényegében csak a hozzájuk lojális magyar szervezeteket támogatják. Aki nem „barát”, az ne számítson semmire. A „renitenseket” megpróbálják maguk alá gyűrni.

A Fidesz nemzetpolitikájának valódi célja a határon túli szavazók toborzása. Közpénzből építenek politikai klientúrát. Kormányunk kezdeményezésére több erdélyi településen Demokrácia Központokat állítottak fel, ott intézik a kettős állampolgárságot kérelmezők ügyét. Az irodák működtetését a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra bízták, az kapja a feladattal járó több száz millió forintos apanázst is. Közben ez a civilszervezet pártot alapított: az Erdélyi Magyar Néppárt fővédnöke szintén Tőkés László.

– Mindenki tudja, hogy a demokrácia-központoknak juttatott pénzek valójában hol kötnek ki. A Fidesz – közvetett módon – az Erdélyi Magyar Néppártot finanszírozza. Ami rendkívül etikátlan – szögezi le az RMDSZ főtitkára.

Romániában októberben lesznek választások, és az RMDSZ-szel szemben indul az új erdélyi néppárt is. Ha egymás ellen kampányolnak, megismétlődhet a „felvidéki példa”. Bár a Fidesznek akár előnyös is lehet a határon túli magyar pártok súlyvesztése, hiszen így még inkább rászorulnak az anyaország oltalmára. Fokozódhat a nemzeti kegyverseny. Az Orbán-kormány az egész Kárpát-medence „centrális erőterévé” válhat.

A politikai centralizációt szolgálja a határon túli magyarok támogatási rendszerének átalakítása is. Kormányunk létrehozta a Bethlen Gábor Alap Zrt.-t, ahol minden érdemi döntést kizárólag az alap bizottsága hozhat meg. Ennek három tagja van: Semjén Zsolt, Gál András Levente, a Jó Államért felelős kormánybiztos, valamint Répás Zsuzsa, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai ügyekben illetékes fideszes helyettes államtitkára. Ez a politikai triumvirátus teljhatalommal irányítja a honi nemzetpolitikát, határoz a támogatásokra szánt tizenegymilliárd forint elköltéséről is.

A külhoni magyarság szellemi életében kulcsfontosságú „nemzeti intézmények” normatív támogatást kapnak. Ez korábban is így volt. Ám a jelenlegi kormány megvonta az intézményektől a kiemelt státusukat, újra kell pályázniuk a Bethlen Gábor Alapnál.

– Az sem világos, mi alapján választják ki az új nemzeti intézményeket. A pályázathoz megadott szempontok teljesen általánosak. Mi kidolgoztunk egy részletes kritériumrendszert, elküldtük a Bethlen Gábor Alapnak, de nem vették figyelembe a javaslatainkat – hangsúlyozza Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.

A Bethlen Gábor Alap tizenegymilliárdjából mindössze hatszázmillió forintot, azaz öt és fél százalékát fordítják nyílt pályázatokra. Nagyon sok panasz érkezik ezzel kapcsolatban az RMDSZ-hez.

– Az erdélyi magyar szervezetek vezetői nekünk elmondják, hogy sorra utasítják vissza pályázataikat a Bethlen Gábor Alapnál. Már az is bűnnek számít, ha valaki politikailag független. De nyilvánosan nem mernek tiltakozni. Attól félnek, akkor minden forrást megvonnának tőlük – jegyzi meg Kovács Péter.
A Híd-Most elnökségi tagja, Vörös Péter azt mondja: mivel őket az Orbán-kormány nem tekinti partnernek, a felvidéki intézmények támogatásáról sem kérdezték a véleményüket. Csak a MKP-val tárgyaltak erről is.

Eddig kétszázharmincezer kinti honfitársunk vette fel a kettős állampolgárságot. Kérdés, hányan és kikre szavaznak majd 2014-ben nálunk. A Fidesznek legfőbb riválisa a határon túl a Jobbik. Már a két évvel ezelőtti választási kampányukban is szerepelt a nemzetegyesítés, a Trianon-nap ünneplése. A Fidesz nemzetpolitikai stratégiájának egyik fontos célja tehát a Jobbik politikai leszerelése is. A kormánynak ebben a kinti magyar „testvérpártok” segíthetnek a legtöbbet.

Meg is teszik... A MKP elnöksége Szlovákiában fogadta nemrég a Jobbik delegációját, és szoros együttműködésben állapodtak meg. Az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttségével Budapesten találkozott Vona Gábor. A párt vezetője, Toró T. Tibor hangoztatta: „A Jobbiknak is köszönhető, hogy a politikában az egyenes beszéd, az igazság néven nevezése visszakapta becsületét.”

A jobb és a szélsőjobb fúzióját idehaza a Fidesz még nem vállalja nyíltan. Ám a határon túl ez a szövetség már megvalósulni látszik.

Az Orbán-kormány nemzetegyesítő terveiről megkérdeztük volna a KIM nemzetpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkárát, Répás Zsuzsát is. Ám szóbeli és írásbeli megkeresésünkre nem kaptunk választ.

(A teljes cikket elolvashatja a 168 Óra hetilap legfrissebb számában.)