Már 20 éve szippant be minket a Facebook, minden idők legsikeresebb és legtöbbet szidott közösségi oldala

Hárommilliárd aktív felhasználója van a Facebooknak, ezzel gyakorlatilag elmondhatja magáról a Meta, hogy a Föld lakosságának közel egyharmada elérhető a platformon. 20 évvel ezelőtt kezdődött a sikertörténet.

2024. február 4., 12:43

Szerző:

Már 20 éve szippant be minket a Facebook, minden idők legsikeresebb és legtöbbet szidott közösségi oldala

A közösségi oldalt 2004. február 4-én alapította meg Mark Zuckerberg és pár harvardi egyetemi szobatársa, (Andrew McCollum, Dustin Moskowitz és Chris Hughes) TheFacebook néven, azzal a szándékkal, hogy legyen végre egy univerzális, képes adatbázisa az ott tanuló diákoknak – ídézi fel a Telex. Zuckerberg  januárban kezdte el írni a kódot, és február elején már nem pusztán működött az oldal, hanem elég hamar népszerű is lett az egyetemen. Rövidesen aztán más egyetemek, majd középiskolák számára is megnyitották, 2005-ben megkapta a végleges Facebook nevet, 2006. szeptember 26-án pedig bárki számára elérhetővé vált.

A Facebook magyar nyelven 2008 novemberében vált elérhetővé, de igazán népszerű csak a 2010-es évek elején lett, gyors ütemben kinyírva az iWiW-et és a fiatalok körében népszerű myVIP-et. Ma már szinte minden internetező aktívan használja a ma már Meta néven ismert anyavállalat alkalmazásainak (Facebook, Messenger, Instagram, WhatsApp, Meta Horizon) egyikét. 

A Facebook története sem mentes a botrányoktól

A Facebook trendisége mára megcsappant a TikTokhoz és az Instagramhoz képest, de globális szinten még mindig megkerülhetetlen, Míg a fiatal felhasználük a Tiktok és az Instagram felé fordultak, a középkorú és idősebb felhasználók megmaradtak a Facebookon. jelenleg nagyjából hárommilliárd aktív felhasználója van. Ha hozzávesszük, hogy az Instagram is a Meta anyavállalaté, akkor a cégnek igazán nincs oka panaszra. Sokkal jobban függünk a techóriástól, mint hinnénk,  erre a 2021. október 4-i szerverleállás a legintőbb példa, amelynek következtében közel hét órán keresztül teljesen elérhetetlenné vált a Facebook, az Instagram, a Messenger és a WhatsApp is..

Ám a platformórás történte sem mentes a botrányoktól.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Zuckerbergnek éppen a héten kellett megint magyarázkodnia egy gyerekek online kizsákmányolásáról szóló szenátusi meghallgatáson, korábban pedig hol az álhírek és azok politikai hatásai, hol a monopolszerű helyzetéből adódó gazdasági ügyek, hol adatvédelmi aggályok merültek fel. Elég csak felidézni a Cambridge Analytica-botrányt, ahol a brit tanácsadócég Facebook-felhasználók adatait illetéktelenül felhasználva profilozott választókat. 

Így szippant be a Facebook

Cory Doctorow blogger, újságíró, aktivista és sci-fi író egy előadásában levezeti, hogyan használja ki a Facebook a felhasználóit és a platformon hirdető cégeket is.

A Facebooknál szerinte konkrétan úgy zajlott a folyamat, hogy

  • elédesgették az ausztrál milliárdos Rupert Murdoch által vezetett News Corporation cégcsoporthoz tartozó MySpace-től a felhasználókat azzal, hogy nem fogják őket lehallgatni, adnak nekik egy személyes hírfolyamot, ahol csak olyan tartalmakat fognak látni, amilyeneket akarnak – magyarán a befektetők pénzét arra költötték, hogy a júzereknek jó legyen, így mindenki odaszokott, emiatt pedig egy idő után már nem lehetett otthagyni.
  • A Facebook az önkéntelen túszhelyzetre válaszul a hirdetőknek azt mondta, hogy minden adatot megkapnak a felhasználóikról, hogy tökéletesen elérjék a célcsoportot, így olcsó hirdetéseket vehessenek náluk. A lapkiadóknak és más tartalomgyártóknak pedig azt, hogy az algoritmus be fogja tolni a tartalmaikat az emberek elé akkor is, ha nem akarják, csak közzé kell tenniük.
  • Aztán amikor így már ők is a platformhoz lettek láncolva, jött a harmadik lépés, ahol mindenkitől elvettek mindent, hogy a lehető legtöbb pénzt tudják learatni azokról a szerencsétlenekről, akik kénytelenek használni a szolgáltatásaikat, mert nem maradt más alternatívájuk. 

Ez utóbbi értelmében a felhasználók egyre több olyan tartalmat látnak a platformon, amit igazából nem is akartak, így kialakult a „gyűlölöm ezt a szolgáltatást, de nem lehet ott hagyni” hangulat a céggel szemben.

Doctorow szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha drasztikusan megváltozna az a szabálykörnyezet, ami az elmúlt negyven évben lehetővé tette a techcégek teljes elszabadulását. Az utóbbi években azonban valóban történtek változások, nem kis részben két, nemrég elfogadott EU-s törvény miatt. Az egyik a Digital Services Act (DSA), a másik pedig a Digital Markets Act (DMA). Ezek az európai digitális stratégia sarokköveinek számítanak, és azt írják elő, hogy a kapuőrnek minősülő techóriásoknak le kell építeniük a monopolhelyzetüket. Ennek köszönhetően lehet majd szétválasztani a Google szolgáltatásait, leválasztani az Instagram-fiókunkat a Facebookról, de emiatt indult el a fizetős, hirdetésmentes Facebook és Instagram is

(Kiemelt képünk: Mark Zuckerberg Facebook-oldala egy okostelefonon jelenik meg, a háttérben a Facebook látható, illusztrálva a 20 évvel ezelőtt alapított platformot. A fotóillusztráció a belgiumi Brüsszelben készült 2024. február 3-án. Fotó: Jonathan Raa / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

A rovat további cikkei