Jól megállja a helyét a versenyben a Puskás Aréna, ha az épülő Tokiói Nemzeti Stadionnal vetjük össze

Amíg itthon a Puskás építése és annak részletei tartják lázban a közvélemény egy részét, addig tőlünk többtízezer kilóméterrel távolabb Japánban is épül valami nagyon hasonló - írja a Portfolio. A hírportál szerint a tokiói nemzeti stadion komoly kálvárián ment keresztül, de ha minden jól megy idén végre átadják a 2012-ben indított projektet.

A stadionépítés nehéz szegmense a gazdaságnak, és az építőiparnak. Nagyon egyedi tervek, igények, lehetőségek, megoldások sora kell, hogy megfelelő csillagzatba álljon össze és mérettől függően, de az eredeti elképzelések mentén (látvány, funkció, költségek) valósuljon meg a megálmodott projekt. De ha azt gondolnánk, hogy csak nálunk akad mindig gond meg probléma ezekkel, főleg egy Puskás méretű óriás beruházással kapcsolatban, akkor nyilván tévedünk. Ez bárhol előfordulhat és elő is fordul. Persze számtalan összehasonlítási módszer és technika létezhet arra vonatkozóan, hogy ár-érték arányban mi jó, mi éri meg, minek mennyi volt az 1 ülőhelyre vetített bekerülési ára, stb. ez a világ azért ennél jóval bonyolultabb.

Egy a tokiói stadion építéséről szóló cikket találva, és egyéb forrásokat felhasználva vizsgáltak meg pár apróságot, kiemelve, hogy minden projekt, minden gazdasági helyzet, minden társadalmi egység, más és más. Terhelt volt a japánok új nemzeti stadionjának a története, hiszen eredetileg a 2012-ben kiválasztott, Zaha Hadid tervei alapján kívánták megvalósítani. A tervek elkészülte után - a kivitelezői tender alapján - derült ki a megrendelő számára az, hogy az eredetileg tervezett 130 milliárd japán jen költségkeretet 2,3-szorosan, s az eredetileg tervezett időbeni ütemezést jelentősen túllépnék amennyiben Zaha Hadid terveit kívánták volna megvalósítani. 2015-ben megpróbálták az eredeti terveket módosítani, jelentősen leredukálni a műszaki tartalmat, így sikerült 2015 júniusában az eredetileg tervezett költségekhez viszonyítva "csak" kb. 192%-os túllépést tartalmazó megállapodást elérni, de végül a továbbra is fennálló időbeni kockázatok miatt a japán miniszterelnök kénytelen volt dönteni, s 2015-ben felmondták a szerződést Zaha Hadid tervezővel. A sztárépítész egyébként 2016-ban elhunyt.

A Tokiói Nemzeti Stadion

Ugyanebben az évben új design and build konstrukciójú tendert írtak ki, s egy jelentősen csökkentett műszaki tartalmat kívántak megvalósítani a költségek kordában tartása érdekében: Így egy 68,000 fős állandó üléssel rendelkező atlétikai versenyeket, olimpiai nyitó, záró ceremóniát is kiszolgáló, illetve egyes rögbi és labdarúgó mérkőzések esetén a futópályára további 12,000 ideiglenes ülőhely elhelyezésének lehetőségét biztosító tervet és annak határidőre történő megvalósítását kérték. Elhagyták a zárható tetőt, az így immár feleslegessé váló légkondicionálást(!), a tetőszinti sétálójárdát, a tervezett sportmúzeumot, illetve jelentősen csökkentették a VIP területet, székszámot; ebből következően a földalatti parkolók számát, sőt még a stadion megvalósításában közvetlenül érintett környezet nagyságát is lecsökkentették.

Végül 2015 decemberében a Taisei Corporation és az általa alkalmazott Kengo Kuma építész nyert, azzal a feltétellel, hogy a kivitelezés legkésőbb 2016 decemberében elkezdődik és a véghatáridő 2019 novemberére esik. A győztes ár végül az eredetileg tervezettet kissé meghaladó 149 milliárd japán jen (1,1 milliárd euró) lett.

Érdekesség, hogy a győztes terv paraméterei hasonlítanak a Puskás Arénához, s szinte teljesen azonos időben épülnek.

Bár egyszerűnek tűnhet, mégis kicsit nyakatekert dolog két stadion költségvetésének összehasonlítása úgy, hogy nem ismerjük az összes paramétert, ami azonban adottságnak tűnik az az,

hogy míg a japán stadion egy ülőhelye 16 ezer euróba kerül (1,1 milliárd euró a teljes költség a 68 ezer férőhelyre), addig a Puskásban egy ülőhelyre vetített költség 7 ezer euró (465 millió eurós építési költséggel a 67 ezer férőhelyre).

Vagyis ha nem lesz legalább kétszer olyan hightech és egyéb területen is jobb minőségű építménye a japánoknak, akkor a vízilabda és a kajak-kenu mellett még ebben is jobbak vagyunk náluk.

A Puskás Aréna látványterve