Pártengerben fulladozhatunk az április 8-i választáson – és még mindig jöhetnek újabbak
Csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepel Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában, vagyis elvileg ennyi párt indulhat az április nyolcadikára kiírt választásokon. Sőt, ez a szám még nőhet is, mivel a bíróságok a jogerőt utólag állapítják meg – írja a 24.hu. Ha ráadásul megfellebbezték a bejegyzést, előfordulhat, hogy valamely párt indulását ugyan a választás kitűzése előtt helybenhagyta a másodfokú bíróság, de a nyilvántartási bejegyzésre – a kitűzés dátumát megelőző jogerővel – csak azután kerül sor, hogy az iratok megérkeznek az elsőfokú bírósághoz.
Tavaly 70 pártot, míg 2018-ban eddig kettőt jegyeztek be jogerősen, a négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116-ot, és ebből eddig csak egyet töröltek.
A 2014-es országgyűlési választás előtti évben 23 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2010-2014 választás között pedig 51-et alapítottak.
A pártalapítási hullám érthetően az 1990-es évek első felében tetőzött először, és az sem meglepő, hogy az akkor létrehozott formációk közül számos azóta megszűnt – az OBH nyilvántartása szerint mindössze tíz működik közülük ma is. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
Mivel a 2014-ben először érvényes listaállítási – ajánlásgyűjtési – és kampánytámogatási rendszer erre ösztönözte a szervezeteket, rengeteg párt alakult 2014 áprilisa előtt is. Ezek több milliárd forintnyi kampánytámogatáshoz jutottak, miközben valós támogatottságuk nem volt.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja:
a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
