Gyenge láncszem Magyarország

Magyarország gyenge láncszemnek számít a szövetségen belül, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök a nyugat-ukrajnai magyar közösség ügyét arra használja, hogy akadályozza az atlanti szervezet és Ukrajna közötti védelmi együttműködést – véli Thomas O. Melia, aki jelenleg az irodalom és a véleménynyilvánítás szabadsága közötti összefüggéseknek nagy figyelmet szentelő PEN America washingtoni igazgatója. Márpedig Joe Biden, a megválasztott új elnök, valamint az ő leendő külügyminisztere, a magyar kapcsolatokkal is rendelkező Antony Blinken, illetve Jake Sullivan, a nemzetbiztonsági főtanácsadói poszt várományosa egyaránt nagy figyelmet szentel Ukrajna ügyének.

„Azt hiszem, ők ezzel jobban fognak törődni, ami zavarhatja majd Orbán Viktort” – mondta a korábbi helyettes külügyi államtitkár, aki éveken át irányította a tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó hivatalát, korábban pedig a Freedom House-nál is vezető pozíciót töltött be. Lapunk azon felvetésére, hogy Szijjártó Péter nemrégiben még személyesen is támadta Joe Bident – továbbá hogy a korábbi években nem teljesen tisztázott korrupciós, illetve az Egyesült Államokból való kitiltási ügyek rontották a kétoldalú politikai kapcsolatokat, nemkülönben hogy az amerikai média az utóbbi időben rendszeresen foglalkozik a magyarországi demokrácia hanyatlásával –, Thomas O. Melia azt mondta: nem hiszi, „hogy kifejezetten Orbánnak vagy Magyarországnak akarnának utánamenni”, ezek a dolgok aligha kapnak majd Washingtonban sok figyelmet és időt.

„De a jó kapcsolatokra való nyitottság érdekében Magyarországnak újra kell gondolnia a NATO-n belüli szerepét. Ha ragaszkodna az Ukrajnával kapcsolatos obstrukcióhoz, az nagyobb gondot jelentene, mint a kétoldalú kapcsolatok egyéb kérdései. Magyarország kis ország. Az Európához való amerikai viszonyulás súlypontját a nagyobb európai országokkal – Németországgal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával – való kapcsolatok határozzák meg” – fejtette ki.

A formálódó új amerikai külügyi vezetést illetően egyébként Melia szerint egyáltalán nem meglepő, hogy abban ismét komoly szerepet kaphat Victoria Nuland, aki az Obama-kormányzat idején európai és eurázsiai ügyekben illetékes államtitkár volt, most pedig – miként azt a Politico január 5-én írta – politikai ügyekkel foglalkozó miniszterhelyettesi tisztségre esélyes.

Saját személyes távlatait illetően Melia azt mondta lapunknak: nem tudja, hogy módja lesz-e visszatérni a közszolgálatba, „egyelőre nem kapott telefonhívást”. Megjegyezte azonban, hogy sok hónapba telik, mire az új adminisztráció minden posztját betöltik. A leendő új budapesti nagykövet személyével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az illető valószínűleg nem politikai kinevezett, hanem hivatásos diplomata lesz.

A beszélgetés során Melia kitért arra: nagyon fellelkesítette őt mind a tavaly novemberi elnökválasztás, mind a minapi szenátusi pótválasztások eredménye. Ez utóbbiak nyomán – csak egy hajszállal ugyan, de – a demokraták javára billent át a mérleg nyelve a szenátusban is, miközben a képviselőházban eddig is ők adták a többséget. A választások kimenetele – mondta a volt helyettes államtitkár – arról tanúskodik, hogy sikerült sok új szavazót mozgósítani, különösen az afroamerikai közösségen belül, Georgia államban és másutt is. A korábbiakhoz képest nőtt a leadott szavazatok száma – hangsúlyozta, és úgy vélekedett, hogy általánosítva is elmondható: a demokrácia egyik fokmérője, hogy minél többen szavaznak-e.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: az elnökválasztáson 75 millióan szavaztak Donald Trumpra, 10 millióval többen, mint négy évvel korábban. „Trump üzenetére tehát sokan rezonáltak. Négy évvel ezelőtt a jobboldali média széles körben szította a Hillary Clinton – akkori demokrata párti jelölt – elleni gyűlöletet, ami most Joe Bidennel kapcsolatban nem volt elmondható. Így még jelentősebbnek számít a Trumpra leadott szavazatok nagy száma” – mondta Melia. A vele folytatott beszélgetés idején még nem dőlt el, hogy a demokraták – a washingtoni Capitolium ostromára való felbujtásra hivatkozva – lépnek-e a Trump elleni vádemelés érdekében. Szerinte mindenesetre a Trump-hívek nagy számából az következik, hogy sokak felháborodnának, ha a képviselőház most vádat emelne az elnök ellen, és Joe Biden nem akarja tovább fokozni a lakosság megosztottságát.

„Egy szörnyűséges elnöki időszak szörnyűséges végére érkeztünk. Az elmúlt négy évben minden reggel azzal ébredtem, vajon ma mi fog balul kiütni. Minden hónap felháborítóbb volt, mint az azt megelőző” – minősítette a Trump-korszakot Melia, aki szerint mostanra az elnök már egyértelműen elvesztette a hatalmát.

„Azt hiszem, az egyetlen módja annak, hogy ne csinálja végig az elnöki periódust, az lenne, ha arra a következtetésre jutna, hogy le kell mondania, cserébe pedig Mike Pence alelnök megkegyelmezne neki. Tehát például lemondhat január 20-án reggel, Pence négy órán át betöltené az elnöki hivatalt, és azalatt aláírná a Trumpnak és esetleg a szűkebb környezetéhez tartozó más személyeknek adott kegyelemről szóló végzést” – vázolta Melia az általa lehetségesnek tartott forgatókönyvet.

Arra a kérdésre, hogy miként alakulhat ezek után Trump és a Republikánus Párt viszonya, úgy vélekedett, hogy a konzervatív táboron belül most megindul a verseny az eddigi Trump-szavazókért. Külön kiemelte Ted Cruz texasi és Josh Hawley Missouri állambeli szenátort, akik szerinte arról akarják meggyőzni az eddigi elnök híveit, hogy neki már leáldozott.

A hivatalba lépő Biden-adminisztráció várható külpolitikájának kínai vetületeit illetően Thomas O. Melia arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelmi kérdések mellett több más szempontra is tekintettel kell lenni, munkakapcsolatot kell kialakítani Pekinggel. Ilyen például a klímaváltozás elleni küzdelem, illetve a Dél-kínai-tenger térségének a békéje. Ugyanakkor várhatóan erősebben figyelembe kell venni azt is, hogy milyen kedvezőtlen hatásokkal jár a Kínával folytatott nyitott kereskedelem az amerikai farmerekre, illetve munkásokra nézve.

Melia mindenesetre inkább közép-, illetve hosszú távon tekinti Kínát kihívásnak az Egyesült Államok világban elfoglalt helyzetét, illetve általánosabb értelemben a Nyugat értékeit illetően. Az Oroszországgal való viszonyt problémásnak mondta ugyan, de bizakodóan szólt arról, hogy Biden hangsúlyozni fogja az európaiakkal való szövetség, az erős transzatlanti kötelékek megőrzését, a nagyobb európai országok pedig szintén felismerik az ezzel kapcsolatban viselt saját felelősségüket. / Kárpáti János