Beszürkülnek a polcok?

El tudjuk képzelni, hogy a boltok polcain a színes csomagolások helyett a samponok és tusfürdők újrahasznosított, karton csomagolásban sorakozzanak? Hogy flakont csak elvétve találjunk, és az is szürke lenne? Esetleg átlátszó. Nagy ár lenne ez azért, hogy kevesebb szemét terhelje környezetünket?

A műanyag flakonok újrahasznosítása olyan kihívást jelent az FMCG, a gyorsan forgó fogyasztási cikkekkel foglalkozó vállalatoknak, amikkel fogyasztók nincsenek tisztában. Megnéztük, milyen lehetőségek és megoldások vannak az üzletágban a műanyag hulladék csökkentésére, és a csomagolóanyagok optimalizálására.

A Dove és a Baba márkákat is gyártó, a hazai FMCG szektort meghatározó Unilever mintegy 75 ezer tonnára növelte az elmúlt egy évben az újrafeldolgozott (PCR – Post Consumer Recycled) műanyagok felhasználását. A Dove csomagolásokon láthatjuk, hogy többségük már 100 százalékban újrahasznosított műanyagból készül, és ezek például nem szürkék és nem áttetszőek, külalakjuk teljesen szokványos.

A műanyagiparban érdekelt szövetségek is látják a változó igényeket és a klímakatasztrófa közeledését. A Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) igazgatója, Farkass Gábor azt mondta, Magyarországon még nem folyik kellő K+F tevékenység, miközben a helyben gyártott műanyag 40 százaléka csomagolási célú. A MMSZ-nek és a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetségnek (CSAOSZ) is az az álláspontja, hogy a termékek ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb – akár 100-200-szorosa -, mint az őket védő csomagolásoké.

A CSAOSZ elnöke, Nagy Miklós azt mondta, hogy több területen a teljes csomagolás felülvizsgálatára és újragondolására van szükség. „A fenntartható csomagolástervezés már nemcsak a termék tulajdonságain, hanem a csomagolóanyagok gyártástechnológiáján, valamint a rendelkezésre álló hasznosítási technológiák ismeretén is kell alapuljon. Csak komplex ismeretek alapján lehet jól tervezni. Ehhez azonban a jelenlegieknél több közzétett ismeretre és tervezést segítő, gyors, megfizethető árú elemzőprogramra van szükség.” Erre példa, hogy a Henkel és az Unilever is híve a tudásmegosztásnak az iparágon belül. Farkass Gábor is hangsúlyozta, hogy csak széleskörű együttműködéssel juthatunk előre: gyártók, feldolgozók, márkatulajdonosok, kereskedők, vásárlók/fogyasztók, hulladékgazdálkodók, újrafeldolgozók ebbe mind beleértendők.

Farkass Gábor szerint „a gyenge minőségű ‘újra-műanyag’ küllemileg kevésbé szép, szürke, ill. ‘zavaros’ színű lehet, de ettől nem kell tartani. Számos olyan műanyagtermék van, például hulladékzsákok, építőelemek, vagy a közlekedésben használatos tárgyak, ahol a termék megjelenése nem fontos. Ilyenkor az ‘újra-műanyagból’ készült termék alacsonyabb szintet képvisel az eredeti felhasználáshoz képest, ez az ún. ‘down-cycling’, ami egy fontos szegmense az újrahasznosításnak”.

A csomagolások újrahasznosítása során a tervezési kihívások, a műanyagok szennyezettsége, és a csomagolások magas áruvédelmi funkciója iránti igény is meghatározó. Magyarán: hozzászoktunk, hogy mindent legalább három rétegbe kell becsomagolni. Az első lépések egyikeként ezen is változtatni kellene. / B.K.K.