Megduplázhatják az árakat a húszik támadásai
A támadások miatti hosszabb kerülőút csak a kisebbik baj. A krízis az egész világ szállítmányozási piacára komoly hatással van és ezen keresztül a pénztárcánkra is.
Az Arab-félszigetről legtöbbünknek a dúsgazdag olajmonarchiák jutnak eszünkbe, ám a régió délnyugati csücskében, a Vörös-tenger partján van egy koldusszegény állam, amelynek sanyarú sorsát csak kisebb részben okozza az, hogy messze nincsenek olyan jelentős mennyiségű ásványkincsei, mint szomszédainak. Az országban ugyanis hosszú évek óta véres polgárháború zajlik a kormányerők és az Irán által támogatott, az iszlám síita ágához tartozó szélsőséges húszi milíciák között. A konfliktusról általában legfeljebb a külpolitikai rovatok mélyén olvashattunk – ám most mindannyian kénytelenek vagyunk szembesülni vele, milyen stratégiai fontosságú helyen fekszik Jemen, amikor e távoli régióban történtek miatt jóval többet kell fizetnünk a boltban.
A húszik az elmúlt hetekben több rakéta- és dróntámadást indítottak kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben, „megtorlásul” Izrael gázai katonai műveleteire hivatkozva. Ez viszont a Földkerekség egyik legfontosabb és legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amely a Szuezi-csatornába torkollik. Ezt a régiót most rengeteg szállítmány kényszerül elkerülni. A kerülő azonban nem csak hosszabb utat jelent, ennél jóval súlyosabb gondokat is – mutat rá a Fluenta Europe Kft. ügyvezetője, Szabó Ákos.
Nem csak a kerülőúttal van a baj
A több mint két évtizede beszerzési szoftver-rendszereket fejlesztő cég alapítója hangsúlyozza: az útvonalak megnyúlása a közvélekedéssel ellentétben csak a kisebbik baj. Jóval nagyobb nehézséget jelent, hogy a kerülő miatt egy fuvar hosszabb időre köt le egy-egy hajót. Ha ez sok hajót érint, mint ahogyan most, a világkereskedelmi szállítókapacitás is csökken, pedig az már most is meglehetősen szűkös. A piac törvényszerűségei szerint ez növeli a szolgáltatás árát – már, ha egyáltalán elérhető marad.
„Ha az út mondjuk 30 százalékkal hosszabb, így ennyivel több időre is van lekötve a szállítókapacitás, könnyen előfordulhat, hogy egyszerűen nem találnak olyan hajót, amely az adott árut akár csillagászati összegekért is el tudná vinni”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2024. február 5., 17:49
Az olaszok tartsák magukat távol a vörös-tengeri-katonai beavatkozásoktól, figyelmeztetett a húszi lázadók vezére.
Külföld
2024. január 15., 19:08
A nyugati nagyhatalmak és a jemeni húszi felkelők között egyre nyíltabban zajlik a fegyveres konfliktus.
Külföld
2024. január 15., 11:12
Az Egyesült Államok hadseregének közlése szerint vasárnap amerikai repülőgépek lőttek le egy cirkálórakétát, amit a jemeni húszi fegyveresek által ellenőrzött területről lőttek ki a Vörös-tengeren egy amerikai romboló felé – írja a Reuters.
– mutat rá Szabó Ákos.
Persze léteznek más szállítási módok is, ám ezeknek a hatékonysága meg sem közelíti a hajózásét, amelynek a valódi pótlása így szinte megoldhatatlan.
A nagyságrendi különbségeket jól mutatja, hogy amikor az orosz invázió miatt az ukrán gabona tengeri szállítása nem volt lehetséges, az egész világnak szembesülnie kellett vele, hogy egy kisebb hajó 100 ezer tonna gabonát bír el, míg egy kamion mindössze 24 tonnát – emlékeztet a Fluenta Europe Kft. ügyvezetője.
Ez a dilemma az árakra is komoly hatással van. Ha az útvonal és a szállítási idő harmadával nő, az a kapacitások radikális leszűkülése miatt akár meg is duplázhatja a költségeket, akár olyan termékek esetében is, amelyek nem is a Szuezi-csatornán át jutnak el a boltokba.
S mivel ezek nagy részét tovább terhelik a vásárlókra, a logisztikai és beszerzési szakemberek fejfájása bizony a pénztárnál könnyen átragadhat ránk is – mondja Szabó Ákos.
Terrorszervezetté nyilváníthatják a húszi lázadókat
Mint arról korábban beszámoltunk, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint lépéseket kell tenni a húszik terrorszervezetté nyilvánítása érdekében, és segíteni kell a jemeni kormányt, hogy megerősítse a parti őrségét. Az ehhez szükséges források az Európai Békekeretben rendelkezésre állnak. Még Brüsszelt is felszólította, hogy erőteljesebben lépjenek fel a terrorizmus ellen.
A külgazdasági és külügyminiszter azt írta, hogy ha az Európai Unió és a nyugati világ nem lép fel határozottan, akkor „azzal kell számolnunk, hogy az európai gazdaságoknak és vállalatoknak hosszú ideig kell majd ezzel a bizonytalansági tényezővel szembesülniük.”
Közös kiállás a húszi lázadók ellen
A világ 12 országának kiadott nyilatkozata szerint a húszi lázadók által végrehajtott támadások a Vörös-tengeren „illegálisak, elfogadhatatlanok és mélységesen destabilizálóak”. Washingtoni tisztségviselők szerint az amerikai hadsereg előkészítette a lehetőségeket a huszi lázadók elleni csapásra. A szövetségesek a lázadók hajóit, drónkilövő állásait és parti radarberendezéseit támadnák, valamint a lőszert tároló helyszíneket is. Ennek ellenére a húszi célpontok elleni csapások kivitelezése nem egyszerű, mivel sok fegyverrendszerük mobil.
Mint ahogy korábban már beszámoltunk róla, a lázadók által végrehajtott támadások feszültséget okoznak az Egyesült Államok és a szövetségeseik között, és jelentősen emelik a tengeri szállítási díjakat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította a húszikat, hogy hagyjanak fel a hajózás elleni támadásaikkal. Az Egyesült Államok óvatos az erő alkalmazásával, igyekeznek diplomáciai úton kezelni a konfliktust és elkerülni a közvetlen konfrontációt. Jement egy fegyveres konfliktus mélyebb nyomorba döntené, ahol a már így is megnégyszereződött segélyre szorulók száma 2014 óta.
(Kiemelt kép: az Arleigh Burke-osztályú USS Carney (DDG 64) rakétás romboló a Vörös-tengeren. Fotó: AFP)
