Vasárnapi nyitva tartás: pro és kontra

A Kereszténydemokrata Néppárt már egy évvel ezelőtt benyújtotta a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról szóló törvénymódosító javaslatát, melyet a kormány akkor nem támogatott. Nemrég rendezték meg Brüsszelben az Európai Szabad Vasárnap Konferenciát, melynek résztvevői aláírásgyűjtést indítottak: ha összegyűlik egymillió aláírás, az Európai Parlamentnek tárgyalnia kell a kérdést.

A vasárnapi vásárlók többsége nem azért választotta ezt a napot, mert égeti a zsebét a pénz, így szabadnapján költekezéssel múlatja az időt. Inkább azért, mert különféle okokból ilyenkor tud nyugodtan vásárolni. Mert mondjuk hétköznap napi 12 órákat dolgozik, utána még főz, mos, leckét ír a gyerekkel – akit este már nem lehet elrángatni tornacipőt venni, elvégre másnap iskola. Viszont vasárnap kényelmesen lehet válogatni, próbálni. (A szombat általában a piacé és az egész hétvégére való főzésé.) Vagy vasárnap szabad úgy az autó, hogy el lehessen intézni egy nagy bevásárlást.

Ilyenkor van idő elvinni az idős szülőt kocsival valamelyik hipermarketbe, és megvásárolni vele a nem romlandó dolgokat: lisztet, mosóport, ásványvizet. Van, akinek csak ilyenkor van ideje kényelmesen, netán a párjával és családtagjaival együtt gondosan kiválasztani egy háztartási gépet. Gondosan, mert egyáltalán nem mindegy, mire költi a kevés pénzét. Vagy ekkor van ideje egy bevásárlóközpont könyvesboltjában kényelmesen, olvasgatva válogatni.

És nem azért beszélünk nagyáruházakról és hipermarketekről, mert el akarnánk sorvasztani a kiskereskedőket. Hanem azért, mert akinek kevés a pénze, oda megy, ahol olcsóbban vásárolhat.

A vasárnapi költekezés tehát egyáltalán nem a gazdagok mulatsága, és nem ettől mennek tönkre a családok.

– Ez világos – mondta erre az okfejtésre a 168 Óra Online-nak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, aki megjegyezte azt is, hogy pártjának volt néhány olyan kezdeményezése az előző ciklusban, amelyeket súlyában sokkal fontosabbak tart ennél, és valóban családdal kapcsolatosak, például a választható családi adózás lehetősége vagy a nyugdíjkoncepció. A törvényjavaslat benyújtásakor nem elsősorban a bevásárló családokra gondolnak, hanem a pénztárgép mellett ülőkre.

– Több olyan nagyvállalatot kellett a Munkaügyi Főfelügyelőségnek megbüntetnie, amely visszaélve az alkalmazottak kiszolgáltatott helyzetével olyan vasárnapi, ünnepnapi vagy túlórában végeztetett túlmunkát bízott rájuk, amelyet nem szabadott volna. Mi a munkavállalóknak és a családtagjaiknak szeretnénk védelmet nyújtani. Nemcsak a családi élet, hanem a normális társas élet is akkor működik, ha van olyan nap a héten, amikor mindenki szabad. Mondják, hogy a vasárnapi nyitva tartás a vásárolók érdeke, merthogy társadalmi igény van rá. Ebben is van igazság, ezért szerepelnek a mi törvénymódosításunkban is kivételek. A 280 négyzetméternél kisebb üzletekre, amelyek nagyrészt családi vállalkozásokra nem lenne érvényes a korlátozás, az ennél nagyobbak pedig évente 12 alkalommal nyitva tarthatnának. Nem vonatkozna a korlátozás a repülőtéren, pályaudvaron, benzinkútnál lévő üzletekre vagy például virágüzletekre.

Csakhogy ugyanazt az árut jóval olcsóbban lehet megvásárolni egy hipermarketben, mint a sarki kisboltban. Szerintem azért váltott ki ekkora visszhangot a módosító javaslat, mert a kispénzűeket jobban érinti.

– Úgy gondolom, azért szombaton vagy hétköznapokon is lehet vásárolni, ha akar az ember. Az osztrákoknál németeknél, dánoknál is vannak szegények, mégis működik ez a védelem az alkalmazottakkal szemben. A vasárnapi nyitva tartás szerintem nem feltétlenül a szegény emberek érdekeit szolgálja. Arról nem is beszélve, hogy az összes forgalomnak mindössze hat százaléka zajlik vasárnap. És nem véletlen, hogy azok az üzletláncok, akik nem bírják a versenyt, csak azért nyitnak ki vasárnap, hogy ne maradjanak annyira le a hipermarketek forgalmától, nagyon szívesen zárva tartanának.

Ha valaki szabad vasárnapot akar, akkor nem megy hipermarketbe dolgozni.

– Ha már valaki ott dolgozik, nem biztos, hogy elmehet máshová. Örül, hogy kapott valahol munkát.

Ez igaz. De az orvos, a nővér, a buszvezető, a vasutas sem ugrálhat, és a sort még folytathatom. Az újságíró sem.

– Egy politikus sem. Nekünk nincs szakszervezetünk. De ebből nem következik, hogy mindenkinek ezt kell tenni. Ezek kivételek. Egy kohóban sem lehet megállni, és szezonban a mezőgazdaságban sem. A lényeg: a munkavállalók és azok családja normális társas életének érdekében a többségnél érvényesíteni kell a szabad vasárnapot. Annál is inkább, mert olyannyira növekedett a vasárnapi munkavégzés Magyarországon, hogy igen „előkelő” helyet vívtunk ki a nemzetközi mezőnyben.

A nagyáruházak dolgozói nem a többség.

– Százezres nagyságrendre tehető a kereskedelemben azok száma, akik vasárnap dolgoznak. Ahol nem muszáj, ott miért kell?

Lehetne úgy szabályozni, hogy ne lehessen kötelezni senkit a vasárnapi munkára. Aki viszont plusz pénzért önként vállalja, az a magánügye.

– Ha viszont azt mondja, hogy én nem vállalom, akkor nagy valószínűséggel megválnak tőle. Nem olyan egyszerű a helyzet, hogy szabadon dönthetne.

Ez így van. De más munkahelyen is, csak nem éppen a vasárnapi munkában nyilvánul meg. Ha valaki nem vállal el bármilyen túlmunkát, megválnak tőle. A Munka Törvénykönyvének a betartását nem sűrűn ellenőrzik.

– Ha valaki kiszolgáltatott, abból nem következik, hogy mindenki legyen az. Azzal, hogy az Európai Unióban elindult az aláírásgyűjtés, új lendületet kapott a törekvésünk.

Lehetséges, hogy Magyarország „beelőzi” az Uniót, és még azelőtt bevezeti a korlátozást, hogy az Európai Parlament tárgyalná ezt a kérdést?

– Attól függ, mikor kerül erre sor. Most, a közeljövőben nem aktuális, hiszen olyan törvénymódosítások kerülnek napirendre, amelyek azért súlyukban nagyobbak vagy szimbolikusak.

És ha a hipermarketlánc azt mondja: ha egy nappal kevesebbet tartunk nyitva, akkor a dolgozók egy része fölösleges, ezért elbocsájtjuk őket?

– A szakszervezetek szerint éppen a válságra való hivatkozással olyan minimálisra csökkentették a dolgozók létszámát, hogy ezt már nem lehet tovább csökkenteni. Az elbocsátás tehát megtörtént mindenféle törvénymódosítás nélkül is.

Mondhatják: ha egy nappal kevesebbet dolgoznak, akkor csökkentik a fizetésüket.

– Én úgy gondolom, hogy már maximálisan kihasználják a dolgozók munkaerejét. Jelenleg minimális pótdíjat kapnak vasárnapra, de ebben a törvénymódosításban ötvenszázalékos pótlék szerepel, ha mégis vasárnap kellene valakinek dolgoznia. Ami pedig az ön által említett lehetséges bércsökkentést illeti: sajnos így is a legtöbbször minimálbéren dolgoznak, ezt már tovább csökkenteni nem lehet.

A minimálbért csakugyan nem, de aki annál többet keres, abból még elvehetnek.

Nézze, találhatunk érveket a nyitva tartás mellett is, de úgy gondolom, az uniós kezdeményezés olyan lehetőség, amit ki kell használnunk. Nem biztos egyébként, hogy minden párt meggyőzhető. A munkaadók és a munkavállalók támogatói ugyanis nem a pártok között, hanem pártokon belül oszlanak meg. A korábbi ötpárti egyeztetés során már kiderült, hogy minden pártban vannak mind a két verziónak hívei. Úgyhogy egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy megszavazza az országgyűlés a módosító javaslatot.