Van-e a kormánynak "B" terve?

Dicséretes óvatosságra vall, hogy Navracsics Tibor miniszter figyelmeztetett: a jövő évi terv a következő hónapokban még biztosan módosulni fog. Ennek szerinte az a fő oka, hogy a feladatok egy részének felosztása még nem tisztázódott, ami értelemszerűen a finanszírozást is érinti. Ő ennek kapcsán az egészségügyet és az önkormányzati rendszert említette, de hasonló a helyzet más elosztási alapterületekkel, így az oktatással, a nyugdíj- és szociális ellátással is. Az őszre várható törvényhozási dömping fontos, a büdzsét közvetlenül érintő döntések sokaságát hozza, ezek jó részéről még mindig folyik a vita. Kizárt dolog, hogy a nagy kapkodásban és rögtönzési sorozatban minden átfogó témában a költségvetés számára időben és kellő hatáselemzéssel szülessen törvény, azaz valóban elkerülhetetlen lesz a folyamatos módosítás.

Már a jövő év elején hozzá kell nyúlni

A gazdasági szakértők elemzései szerint azonban nem csupán emiatt lesz szükség a büdzsé többszöri átírására. Egybehangzó vélemény, hogy az ismertetett alapszámok nem számolnak a jól érzékelhető trendekkel és az ebből adódó nyilvánvaló kockázatokkal, amelyek egymásra rakódva borítják a költségvetést. Emellett a kormány kalkulációja számos helyen ellentmondásos és megalapozatlan feltételezéseken alapul. Mindezek alapján biztosra vehető, hogy amennyiben a tervet a jelenlegi formájában fogadják el, már a jövő év elején hozzá kell nyúlni. Ez nem lenne meglepő, hiszen az idei büdzsét is már február elején módosították, mivel addigra a kormány számára is nyilvánvalóvá vált, hogy Matolcsyék rossz alapadatokból kiindulva rosszul számoltak.

Nézzük a konkrétumokat. Bár a kormány a korábbi 3,1 százalékról 1,5 százalékra csökkentette a GDP jövő évi növekedési várakozását, rajta és a tőle függőkön kívül minden szakértő -1 és + 1 közötti értékkel kalkulál. Véleményük szerint a recessziós félelmek a külpiacainkon, valamint a hazai kapkodó és hibás lépések, a rossz adórendszer, a bankokra kivetett újabb több százmilliárdos terhek, a központi költséglefaragások, a munkavégzés közterheinek növekedése kizárttá teszik a beruházások tervezett, 3 százalék feletti növekedését. Az adójóváírás kivezetése, ehhez kapcsolódóan a minimálbér és a járulékalap drasztikus emelése mind a dolgozókat, mind pedig a magáncégeket nehezebb anyagi helyzetbe hozza.

Nem emelkedhet a fogyasztás

Rejtély, minek alapján beszélt Matolcsy miniszter a reálbérek 4 százalékos emelkedéséről. Ha netán mindenki eleget tenne az 5 százalékos béremelési ajánlásnak, az adójóváírás eltűnése, a szuperbruttó részleges megmaradása, az eü-járulék növekedése és a 4,2 százalékra tervezett infláció együttes hatása miatt eleve minimális reálbér változásról lehet csak szó. Ha ráadásul figyelembe vesszük azt is, hogy a közszférában befagyasztják a béreket, és a kormány a jelek szerint a forint gyengítésével és az ÁFA, továbbá a jövedéki adók emelésével egyaránt felpörgeti a pénzromlás ütemét, ami így szakértők szerint 5 százalék körüli lehet majd, teljesen légből kapott a reálbér-emelkedési ígéret. Mindezekből következően a fogyasztás sem tud emelkedni, tehát nincs belföldi nyomás a gazdaság bővülésére.

Az adósságszolgálati terheket növelheti a forint gyengülése: a 2012-es büdzsében 268 forintos euróval számoltak, holott jelenleg is 290 felett van és nagy eséllyel ekörül is marad az árfolyam, sőt Orbán Viktor további gyengülés esélyéről beszélt. A különbözet önmagában sok tízmilliárdot jelent, tekintettel arra, hogy jövőre nagyjából 6 milliárd eurónyi hitelt és kamatot kell kifizetnünk. Még rosszabb lesz a helyzet, ha az állampapírjaink hozama a jelenlegi magas, 8 százalék feletti szinten marad, sőt esetleg tovább nő, tehát a finanszírozási igény jóval nagyobb lehet a tervezettnél. Ez még tőlünk kívül álló okból, például egy ellenőrizetlen görög csőd miatt is könnyen bekövetkezhet.

Sötét ló: oktatás

Bizonytalannak tűnnek a büdzsében a nyugdíjalap és a gyógyszerkassza megtakarítási számai. A rokkantnyugdíjasok pénzének átcsoportosítása más fejezetbe önmagában nem megtakarítás, és az eddigi tapasztalatok alapján nem reális elképzelés tömeges visszavezetésük a munkaerőpiacra. Nem eléggé megalapozottnak tűnik a gyógyszerkassza tervezett mértékű megvágása sem, hacsak nem emelik drasztikusan az árakat, nehéz helyzetbe hozva az időseket és betegeket. Kétséges továbbá a közösségi közlekedés állami támogatásának 40 milliárdos csökkentése is, főleg, ha mégsem veszi át az állam a MÁV és a BKV adósságát.

A felsorolt és máris kockázatosnak minősíthető tételeken túl több olyan átfogó terület van, ahol még fogalmunk sincs, pontosan mire számíthatunk. Az oktatási és önkormányzati rendszer átalakítása és új finanszírozási módja egyelőre sötét ló, és kizárt, hogy ekkora volumenű változás hatásai egy év alatt felmérhetők legyenek. Ez egyedül akkora kockázat a költségvetésben, amelyet minden vonatkozásában egyelőre korrekten tervezni sem lehet. A fentebb említett tervezési anomáliák eleve túlfeszítik a büdzsét, és elviszik a Matolcsy által említett 300 milliárdos tartalékot, így valójában nincs fedezete annak a kockázatnak, amelyet a nagy elosztó rendszerek finanszírozásának átszervezése jelent.

Nem tartható

A részletes elemzés alapján kitűnik, hogy a 2012-es költségvetés a jelenlegi formájában nem lesz tartható, a kérdés csak az, mekkora eltérésre, azaz pótolandó hiánytöbbletre számíthatunk. Jó lenne tudni, van-e a kormánynak "B" terve, mert ha nincs, az eddigiekhez hasonló kaotikus rögtönzések továbbra is sokba fognak kerülni nekünk. Ha mégis van, az eddigiek alapján sok biztatóra akkor sem számíthatunk, de legalább ne ismételgessék folyton, hogy mindannyian jól fogunk járni.