Trump még nagyon betehet nekünk

A GDP-hez viszonyított bruttó államadósság ugyan évek óta alig csökken, a nettó pedig nő, az ország finanszírozási helyzete több tényező kedvező alakulásának köszönhetően jól alakul. A nemzetközi pénzpiaci kamatok továbbra is rendkívül alacsonyak, a befektetői légkör alapvetően derűlátó, amit az is bizonyít, hogy egy-egy hirtelen sokk – mint például a brexit – negatív hatása egyelőre átmeneti, és nem rontotta lényegesen a hangulatot.

Ennek mi is haszonélvezői vagyunk, mert a hazai alapkamat mindenkori mélypontra, egy százalék alá süllyedhetett. A költségvetés finanszírozása olcsóbbá vált, a rövidtávú papírok hozama követte az alapkamatot, a hosszabb távúaké is 2-4 százalék között mozog. Ez utóbbi magasabb, mint a banki lekötéseké, amiben fontos szerepet játszik az a törekvés, hogy a hazai megtakarítások minél nagyobb részét az államkötvények felé tereljék.

Ennek érdekében az MNB nullára vitte le a nála egy vagy néhány napos banki likvid pénzek után járó kamatot. Lényegében hasonlóan járt el a kéthetes pénzekkel, és az elhelyezhető mennyiséget is drasztikusan korlátozta. Ez nem csupán anyagi érvágást jelentett a bankoknak, de állampapír vásárlásra is kényszerítette őket.

Mindezek következtében folyamatosan csökkent és mára 30 százalék alá esett az államadósságon belül a devizatartozás aránya, ami jelentősen csökkenti az árfolyammozgás miatti kitettséget. A lakossági devizahitelek forintosításával együtt ez minden korábbinál nagyobb mozgásteret ad az MNB-nek a monetáris politikában, ezen belül a forint árfolyamának alakításában.

A Fidesz-komány kezdettől fogva tudatosan gyengítette a forintot – 2010 tavaszához képest az euróhoz viszonyítva eddig nagyjából 20 százalékkal, a dollár irányába pedig ennek csaknem duplájával gyengült a valutánk, bár ez utóbbiban a nemzetközi folyamatok is szerepet játszottak. Ez az elmúlt években szép nyereséget hozott az MNB-nek, mivel jól ki lehetett használni a devizatartalék forintban kifejezett értékének növekedését. Ez az utóbbi 3 évben mintegy 500 milliárd könyv szerinti profitot adott Matolcsyéknak, amiből bőven lehetett alapítványokra és más, a jegybank feladatai közé nem tartozó

A finanszírozást a büdzsé egyenlegének javulása szintén javítja. Az idei első félév 2002 óta a legkisebb hiányt hozta, de mielőtt nagyon tapsolnánk ennek, érdemes az okokat megnézni. Három jelentős tényező áll a háttérben: az egyik az adóbevételek növekedése, a másik az uniós pénzbeáramlás minimálisra csökkenése, a harmadik pedig a társasági adó halasztott befizetésének lehetősége. A több beszedett adó jelzi egyrészt a fogyasztás és a kiáramló jövedelmek növekedését, másrészt viszont kulcsszerepe van benne az unióban legmagasabb áfának és munkabér-terheknek.

Az uniós támogatások leállása a gazdaság visszaeséséhez vezetett, paradox módon viszont jót tett a büdzsének, mivel nem volt szükség az állami önrész kifizetésére, ami százmilliárdos nagyságrendű megtakarítást eredményezett. A harmadik tényező a legpikánsabb: a GE mamutcég kihasználja azt a lehetőséget, hogy a TAO-t nálunk a nyereségnövekedés után jóval később kell megfizetnie, ezért forgalma egyre nagyobb részét papíron hazánkba tereli. Ez 2015-ben 3700 milliárd forintnyi nyereséget hozott – a GDP-nk több mint tizede! –, ami után 540 milliárd forint adófizetési kötelezettsége keletkezett. Ez több részletben növeli a magyar költségvetés bevételeit, a GDP mintegy másfél százalékával.

Az EU már vizsgálja ezt az adóparadicsomi helyzetet, amelyet bármilyen EU-ban jegyzett cég kihasználhat, bár ilyen mértékben csak a GE él vele. Az egyedi adókedvezmény ügyes trükk, sokan élnek is vele – lásd például Luxemburgot, ami miatt az EB elnökét, aki előtte ott volt sokáig kormányfő, támadják is. Ezzel együtt csak átmeneti javulást hoz a költségvetésünknek, a hiány lefaragására persze jó.

Az uniós pénzek lassacskán elindulnak, így nőni fognak az ehhez kapcsolódó állami kiadások is, a társasági adóhiteles trükk szintén kifut majd, az adatok tehát nem sokáig lesznek ennyire szépek. A hiány már jövőre 3 százalék fölé nőhet, és a mostani kegyelmi állapotot több külső tényező is elronthatja. A brexit –

A görög válság továbbra is nyitott seb, megoldani lehetetlen. Ráadásul már jön mellé az olasz adósságválság, amely sokkal nagyobb megrázkódtatást okozhat: csupán a legégetőbb fizetési bajokra szakértők szerint 200 milliárd euróra lenne szükség. A helyzet annyiban más, mint a görögöknél, hogy jóval kisebb a külső kitettség, de ettől a bankrendszer még bedőlhet, évtizedekre recesszióba döntve az országot. Na és ott van még az USA, ahol már nem elsősorban a FED döntéseitől tartanak a befektetők, hanem attól a lehetőségtől rettegnek, mi lesz, ha a szélsőséges demagóg Trump lesz netán az elnök. Bár Orbán Viktor első uniós vezetőként őt támogatja, jobb lenne végiggondolnia, milyen következményekkel járna nekünk is, ha egy ilyen ember kerülne a szuperhatalom élére...