Válságba dönt vagy megment a tőzsdei short?
Egyesek szerint a globális nagytőke eszköze az alsóbb osztályok kizsákmányolására, míg megint mások szerint a gazdasági összeomlást megakadályozó, a rendszer elemi részét képző módszer.
A részvénypiaci shortolás kétség kívül egy furcsa jelenség. A vásárló meglát egy olyan árut, amelyet egyértelműen túlárazottnak tart, de mégis pont ez az, ami arra ösztönzi, hogy megvegye. A klasszikus piacgazdaságban nem ez a módi: ott, minél olcsóbb valami, annál jobban érdekli a fogyasztót. Ugyanakkor egy részvényt megvásárolni nem túl bonyolult. Olyan, mint amikor egy nő bemegy a plázába, kiszemel magának egy csinos magassarkút, és megveszi. De, ha a próbababán az utoljára nagyapánk lábán látott zokni-szandálos outfitet látjuk, akkor valahogy nem a hitelkártyánk után kezdünk el hevesen kutatni.
Racionális: megvásároljuk azt, ami jó ár-érték arányú, ami drága, azt meg ott hagyjuk a boltban. Itt jön azonban a csavar. A részvénypiacok más logikát alkalmaznak. A tőzsde nem, hogy figyelmen kívül hagyná a rossz üzletnek ítélhető termékeket, hanem sok esetben aktívan vadászik is rájuk. Ennek a folyamatnak a keretrendszere a shortolás.
A shortolás mechanizmusa
Alapesetben a részvénypiacon történő nyereség realizálás módja, hogy az ember a részvény megvásárlásakor arra spekulál, hogy annak árfolyama emelkedni fog. Így, azt később eladva, a két ár közötti különbséget profit formájában zsebre rakja. Merőben más a helyzet, amikor a részvényárak lefelé menő tendenciát mutatnak. Itt jön képbe a shortolás.
Ekkor a kereskedő nem megvásárolja, csupán kölcsönkéri a részvényt (általában egy nagyobb vagyonkezelő cégtől). Majd, az aktuális piaci áron eladja másvalakinek a tulajdonát sosem képző értékpapírt. Habár elsőre hihetetlennek tűnik olyan dolgot eladni, ami sose volt a miénk, mégis működőképes módszer. A kereskedő ugyanis annak reményében adja el a kölcsönkért részvényt, hogy annak ára a jövőben esésnek fog indulni, és később azt alacsonyabb áron visszavásárolhatja. Ezután az ismét megszerzett részvényt a kölcsönzés díját megtérítve pedig egyszerűen visszaadhatja annak, akitől kölcsönkapta. Mi is történt akkor? Az eladási ár és a visszavásárlási ár közti különbség a shortoló bevétele lett, ebből lejön némi kölcsönzési díj, de végül így is jelentős profithoz jutott a shortoló az árfolyam esésén.
Mi történik azonban, ha nem jön be a spekuláció, és a részvény ára a továbbadása után ahelyett, hogy esésnek indulna, inkább növekedni kezd. A shortoló ilyenkor nagy problémákkal szembesül. Nem csak, hogy nem tudott az eladás és visszavásárlás közti árkülönbségen keresni, de még a kölcsönzőnek is vissza kell adnia a már eladott részvényt. Sőt, ki kell fizetnie a kölcsönzési díjakat is. Ez azt jelenti, hogy a részvényvásárlással ellentétben, ahol csak a befektetett összeget lehet elveszíteni, shortolás esetén a veszteség elméletileg a végtelenségig növekedhet.
Mindennek ellenére, a shortban rejlő hatalmas nyereség lehetősége miatt egy igazán közkedvelt eszköze a kockázatosabb piaci műveletekben résztvevő fedezeti alapoknak (hedge fundoknak). Akik így sok esetben morálisan megkérdőjelezhető módon, akár ingatlanok jelzáloghitelére, vagy országok devizájának bedőlésére spekulálnak, ezzel beindítva annak öngerjesztő folyamatát.
Kereskedők dolgoznak a new york-i tőzsdén 2020. március 17-én. Fotó: Johannes Eisele / AFP
Ez az oka annak, hogy mind erkölcsi, mind anyagi szempontból frontvonal húzódik a részvényárak emelkedését váró kisbefektetők és az azok esésére spekuláló Wall Street-i óriáscégek között. Ennek hatására szerveződtek nagy számú közösségek Facebookon, Twitteren és Redditen, ahol a csoporttagok megoszthatják egymással a hedge fundok által szerintük shortoltnak vélt cégeket, pénzpiaci termékeket. Egy ilyen Reddites vitafórumból kerekedett végül a kisbefektetők nagytőkével szembeni, eddig sosem látott összecsapása.
A Game Stop botrány
A több évtizedes múlttal rendelkező, videójátékok árusításával foglalkozó vállalat árfolyama az elmúlt években folyamatos lefelé ívelő tendenciát mutatott. Ez merőben megváltozott, amikor egy WallStreetbets nevű subreddit oldalon szárnyra kapott a hír, miszerint a fedezeti alapok hatalmas mértékű short pozíciókat nyitottak a Game Stop részvényárának esésére számítva.
Azonban a befektetők meglátták a lehetőséget a hedge fundok sarokba szorítására, és sosem látott mértékben kezdték meg a Game Stop részvényeinek a felvásárlását. Ugyanis így a növekvő kereslet hamar felhajtotta az árfolyamot. Ezt a jelenséget nevezi a szaknyelv short squeeze-nek. Ez egészen addig eszkalálódott amíg az részvényár egészen rendkívüli, 1700 százalékos emelkedésen ment át, ezzel elérve a 483 dolláros csúcspontot. A sajtó ekkor olyan szalagcímekkel volt tele, mint hogy „Kétvállra fektették a kis emberek az óriásvállalatokat” vagy a „Tőzsdékre is betört az osztályharc”.
„Holott ami történt, az nem a rendszer megdöntése, hanem maga a rendszer: egyesek szemfülesek voltak és sokat nyertek, mások elszámolták magukat és sokat vesztettek egy adott helyzeten – a nagyok és a kicsik között egyaránt”
Short nélkül nincs piacgazdaság
Habár a short ügyletek sokak szemében az erkölcsi szürkezóna területei, fontos kiemelni a gazdaságra gyakorolt jótékony hatásukat is. A tőzsde ugyanis nem hasonlítható egyszerűen a bevezetőben említett cipős bolthoz, ahol a kereslet és a kínálat egyértelműen beárazza a cipők árát, itt szükség van ugyanis egyfajta árkorrekciós eszközre. Ez az eszköz pedig a short, enélkül ugyanis csak a vásárlás iránt érdeklődő befektetők és a profitot realizálni akaró eladók határoznák meg a piac alakulását. Ezáltal sokszor megakadályozva a könnyedén válságokhoz vezető piaci buborékok kialakulását.
Gary Gensler, az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletének (SEC) elnökének elmondása szerint a pénzpiacok ilyen típusú spekulációit sok esetben joggal lehet kritizálni, azonban mivel a jelenlegi gazdasági szerkezetnek elengedhetetlen velejárói, ezért tilalmuk nem megvalósítható – írta a Bloomberg. Azonban a SEC elnök más megoldást lát a problémára, véleménye szerint a fedezeti alapok transzparenciájának növelése megoldást kínálna a kapitalista berendezkedés ezen problémáira.
(Kiemelt kép: egy munkás sétál el a New York-i Wall Street-nél található metrómegálló előtt 2021. július 19-én. Fotó: EPA / Peter Foley)
