Tömegével töltik tele a tankot
A magyar és a román üzemanyagárak között az elmúlt egy-másfél évben nem történt érdemi változás, mégis január eleje óta virágzik az üzemanyag-turizmus a határszakaszon. Ennek legfőbb magyarázata a honi autósok árérzékenysége. A 2010 elejétől érvényes jövedéki szabályok változása és az olajár szelíd, de biztosnak tűnő emelkedése mellett a benzinár áttörte a 320, míg a gázolaj literje megközelítette a 300 forintot. Míg a határ túloldalán 40-45 forinttal olcsóbb az üzemanyag. De ezt, egy kis előrelátással, megfejelhetjük.
Bár Magyarország és Románia között még nem légiesedtek a határok, így a schengeni rendszer még nem lépett hatályba. Ekképp a határ nem csupán virtuálisan, hanem valóságosan is létezik. Igaz, a korábbi évekkel szemben már jelentősek a könnyítések. Kifelé menet csak a román, visszafelé kizárólag a magyar oldalon kérik el okmányainkat. Ha ugyan kérik a személyi igazolványt és az autó papírjait. Az év elejétől csupán határrendészeti ellenőrzés van a határállomásokon, az is csak szordínóban, míg a vámellenőrzés megszűnt.
Mindez azt jelenti, hogy a határ menti városokból, így Gyuláról vagy Battonyáról indulva akár 15-20 perc alatt meg lehet járni Romániát úgy, hogy teli tankkal térünk vissza. Békéscsabáról, Orosházáról és Szarvasról indulva beletelik közel egy órába is. A jelek szerint azonban így is megéri.
Odaérkeztünkkor éppen hét magyar autót tankolnak teli azon kis varsándi benzinkúton, ahová az elmúlt napokban benéztünk – Gyuláról átruccanva. Aligha véletlen, hogy ez a román község világcsúcsot mondhat a magáénak. Méghozzá az egy kilométerre jutó benzinkutak számában. Erős a gyanú, hogy a töltőállomásokat nem a helyi keresletre, hanem a magyar üzemanyag-turizmusra alapozták.
S hogy miért jönnek az év eleje óta szinte csapatostul a magyar autósok? A honi jövedéki adóemelés és az emelkedő világpiaci olajárak miatt a benzin literje Békés megyében a legtöbben helyen áttörte a 320 forintos, a gázolaj esetében a pedig megközelített a 300 forintos lélektaninak határt.
Ottjártunkkor a benzin literjéért 278, míg a gázolajért 263 forintot kértek a töltőállomáson, ami 40-42 forintos különbségnek felel meg. Fizethetünk forintban és euróban is, de lejben is. Ha ez utóbbit tesszük, akkor további 8-10 forint takarítható meg függően a napi árfolyamtól és a kutak közötti árkülönbségektől. A magyarázat egyszerű: a határ túloldalán lévő kutakon – szemben a hivatalos pénzváltókkal – gyengébb árfolyamon számolják a forintot. Ezért célszerű Magyarországon lejt váltani, és azzal fizetni a kinti tankoláskor. Ennek révén pedig több mint ötven forintot, de adott esetben akár 55 forintot spórolhatunk minden liter benzin és gázolaj után.
Közben a Békés megyei benzinkutasok azon sopánkodnak, hogy egyre több autós csak néhány litert tankol náluk, mert a teli tankért átjárnak Romániába.
Mindezek után pedig lehet számolni. A végeredmény, hogy az autót típusától, kategóriájától, s ennek nyomán az üzemanyagtartály méretétől függően 2-3 ezer forintot lehet egy teli tankkal megtakarítani. De Békés megyében valamelyest visszaeshetett a pb-gázpalackok piaca is, mert a csere a túloldalon a honi, megközelítően 4 ezer forintos árnak csak alig több mint a fele, nagyjából ugyanez a különbség a sörök, az égetett szeszes italok árai között. De érdemes csokit és édességet venni a román benzinkutaknál.
Egy békéscsabai férfi rövid fejszámolás után azt mondta kérdésünkre, hogy közel 10 ezer forintot takarított meg a tankolással, két gázpalack cseréjével, s hogy vitt egy kis sört is és édességet.
Aligha mellékes kérdés, hogy milyen minőségű a Romániában vásárolt olcsóbb benzin és a gázolaj? Röviden: kifogástalan. Az ottani kutak tulajdonosai aligha engedhetik meg maguknak, hogy minőségi kifogások miatt ugorjon a bolt. Az aranytojást tojó tyúkot aligha szeretnék levágni.
