Tippeljen, kik a válság fő vesztesei? Talán csak nem Önök?
A válság hatásairól szóló híreket a nagy cégek súlyos gondjai uralják, mekkora veszteségeket szenvedtek el, milyen megszorításokra és leépítésekre kényszerülnek. Ez jórészt érthető is, mivel a többszáz vagy ezer főt érintő elbocsátások jobban felkeltik a közvélemény figyelmét. Emiatt háttérbe szorulnak a kis- és középvállalkozások problémái, pedig ezek a saját méretükhöz képest sokszor jóval súlyosabbak, mint a nagyoké.
A kisebb cégek kiszolgáltatottabbak a piaci viszonyoknak, mint a nagyvállalatok. Különösen igaz ez nálunk, ahol a kkv szektor nemzetközi összehasonlításban is gyenge. Többségük normális konjuktúra mellett is főleg a nagyoktól függ, mint azok beszállítója vagy alvállalkozója. Válság idején pedig ők az elsők, akik a megszorítások elszenvedői lesznek, ráadásul érdekérvényesítő képességük is nagyon gyenge. Ha például egy autógyártó multinacionális cég elbocsát ezer embert, az nagy visszhangot kelt, de arról már kevesebb szó esik, hogy a termeléscsökkentés miatt ennél több kisebb beszállító veszíti el a munkáját.
A nagyobb kiszolgáltatottságot egy most készített felmérés eredményei is tükrözik. A megkérdezett kis- és középvállalkozások 70 százaléka már érzi a recesszió hatásait, vagy a közeljövőben számít rá, míg 25 százalékuk egyelőre nem tart a gazdasági válságtól, és csak öt százalék lát fejlődési lehetőséget a kialakult világpiaci helyzetben. A legtöbben a megrendelések számának csökkenését tapasztalják, 20 százalékuk a vevői pánikot, illetve az erőteljes takarékossági intézkedéseket látja a tendencia hátterében. A válaszadók 15 százaléka az ügyfelek elvesztése miatt aggódik leginkább, míg 10 százalékuk szerint az árfolyam ingadozása a legnagyobb kockázat. Kisebb mértékben ugyan, de a vállalkozók a fenyegető tényezők közé sorolták a munkahelyen belüli bizonytalan hangulatot, és a kereszttartozásokat is.
Arra a kérdésre, hogy mit tehet egy kisvállalkozás vezetője a recesszió hatásainak elkerülése érdekében, a legtöbben, 30 százalék a tanulást, képzést, innovációt emelték ki. A válaszadók közel egyötöde egyfajta előre menekülést, piaci terjeszkedést tart jó megoldásnak, míg 15 százalékuk a piaci pozíció megerősítését, aktívabb marketingtevékenység folytatását tervezi. Az eladások növelésére, valamint a termék vagy szolgáltatás minőségének javítását csupán tíz százalék említette.
A kormányzatnak nagy a felelőssége abban, hogy a kkv szektor a recesszió körülményei között is működőképes maradjon. Ezt fejlesztési és kedvezményes kölcsön támogatással lehet elsősorban elérni. Erre EU-források mellett többszáz milliárdos hazai keret is rendelkezésre áll, legalábbis elvileg. A gyakorlatban azonban az óriási adminisztrációs követelmények és a sokszor teljesíthetetlen feltételek elriasztják a támogatásra szorulókat. Nem elég csupán meghirdetni a segítséget, hanem a jelenleginél sokkal rugalmasabb szabályokkal, továbbá a pályázati folyamat egyszerűsítésével és konkrét tanácsadással kell ösztönözni azt, hogy a támogatás valóban el is jusson azokhoz, akiknek szánják.
