Teljes megadás Orbánék részéről

Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is izgalmas levelezésbe kezdett az Európai Bizottsággal, miután január 17-e óta kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen. Erről legutóbb szerdán tárgyalt az Európai Bizottság. A testület az adatvédelmi biztosi hivatallal és a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos ügyben konkrét törvénymódosításokat vár el, a jegybanki függetlenséggel kapcsolatban további információkat kért. Magyarországnak egy hónapja van reagálni az uniós észrevételekre.

Bár Magyarország reagált az EU aggályaira, a bizottságnak „továbbra is komoly kérdései vannak a 274 bíró EU-jogot sértő kényszernyugdíjazásával, illetve az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban. Most, hogy az eljárás a második fázisba lépett, létszükség hogy a magyar hatóságok minél gyorsabban reagáljanak a bizottság aggodalmaira" – olvasható Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosának közleményében.

Gyorsan kell válaszolni

Ebben a két ügyben a Bizottság most úgynevezett indoklással ellátott véleményt bocsátott ki, melyre a szokásos két hónap helyett egy hónapos reagálási lehetőséget adtak. Reding jelezte, érdemi jogszabályi módosításra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a következő fázist, ami már a Bizottság által indított peres eljárást jelenti. A bíróságok ügyében az uniótól független Európa Tanács is elmarasztaló véleményt készített elő - írta az

Index.

A jegybankügyben több időt nyert a kormány, de Oli Rehn itt is jelezte, „egyértelmű kötelezettségvállalásra és bizonyítékokra van szükségünk, például egy benyújtott törvényjavaslatra. A Bizottság a levelére küldött választól teszi függővé az eljárás folytatását”. Oli Rehn ugyanakkor üdvözölte, hogy Magyarország készen áll a jegybanktörvény korrigálására.

Nem válasz a problémára

Tényeken és jogi elemzésen alapuló vitát folytattunk a magyar válaszlevélről, hangzott el a Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. A magyar intézkedések nem válaszolnak az EB által felvetett problémára, ezért döntöttek úgy, hogy úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldenek az ügyben. A jegybanktörvény az első szakaszban marad, újabb adminisztratív levelet küldenek az ügyben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a másik két üggyel szemben itt láthatóan a kormány is hajlik a kompromisszumra, Brüsszel csak konkrétumokat vár az ügyben.

De nem csak ez a probléma. Magyarországot a túlzott költségvetési deficit miatt is folyamatosan a középpontban van az Európai Unió legfőbb szerveinél.

Mindenre készek vagyunk

Barátságos, udvarias hangú levélben hívta fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnökének figyelmét arra, hogy az uniós pénzügyminiszterek közelgő, március 13-i tanácskozásán a magyar álláspont ismeretében, azt respektálva hozzanak döntést a csaknem 150 milliárd forintos, az unió kohéziós alapjából folyósítandó források tervezett megvonása ügyében - írta a

Népszabadsága birtokába került levélre hivatkozva.

A március 6-án kelt levélben a kormányfő megerősíti a kormány elkötelezettségét a költségvetési deficit és az államadósság uniós elvárásoknak megfelelő szintre történő leszorításában. Emlékeztetett arra, hogy e célok érdekében újabb, a GDP 0,4 százalékával egyenértékű kiigazítást jelentett be a kormány február 9-én, s a napokban elfogadta az uniós stabilitási paktumot is.

Orbán Viktor a levélben felhívja a figyelmet arra, hogy szemben 2011-gyel és 2012-vel, amikor a kormány egyszeri intézkedésekkel tudott csak úrrá lenni a hiányon, 2013-ban már strukturális intézkedések biztosítják a deficit leszorítását.

A miniszterelnök a Magyarországgal szembeni piaci bizalom erősödését is a megfontolandó szempontok közt hozza fel.

Matolcsy már átírta a jegybanktörvényt

A kormány több ponton tervezi módosítani a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt; erről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levélben tájékoztatta Mario Draghi-t, az Európai Központi Bank elnökét.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: a levélben Matolcsy György hangsúlyozza, hogy az európai uniós jogszabályokkal való összhang érdekében a kormány előkészítette a tavaly elfogadott MNB-törvény módosításáról szóló javaslatot.

Eszerint a többi között hatályon kívül helyeznék a törvény azon rendelkezését, amely szerint az MNB megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője részt vesz a tanács ülésein. Hatályon kívül kerülne az a passzus is, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozta, valamint az, amely a tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.

Hatályon kívül helyeznék az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek 30. cikkét is, amely alapján lehetőség nyílna a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonására.

Hozzátette, hogy a kormány meg akarta várni a bizottság hivatalos válaszát a február 17-én elküldött levélre, ugyanakkor az EU/IMF tárgyalások miatt gyors törvényhozásra van szükség. Matolcsy György arról is tájékoztatja Mario Draghit, hogy az MNB-törvény 32. paragrafusának megfelelően a jegybank véleményét is kikéri a tervezett módosító indítványról.

A harmadik negyedévre csúszhat az IMF-megállapodás

Komoly bizalmatlanság alakult ki a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban – mondta a

KlubrádióbanVértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági elnöke. Ez elsősorban abban mutatkozott meg, hogy megemelkedtek azok a kamatok, amin finanszírozni tudjuk az államadósságot. Ez hosszútávon fenntarthatatlan az ország számra. Ha az IMF-megállapodással kapcsolatos borúlátó vélekedések valóra válnak, akkor újra elszállnak a kamatok és gyengül a forint, ami egy bizonyos ponton túl tarthatatlan. A kormány rá fog kényszerülni a bizalomerősítő lépésekre, ami egyetlen dolog bír lenni a világ számára: egy IMF-EU megállapodás – mondta a gazdasági szakember.

Vértes András szerint komoly gazdasági elemző érdemben nem számít gazdasági növekedésre. Szerinte az első negyedév szörnyű adatokat fog mutatni, bődületesen rossz számok jönnek, a kormány nagyon elszámolja magát, ha növekedésre számít. Az euró újra 320-330 forint közé süllyedhet.

A nemzetközi körülmények természetesen befolyásolják a gazdasági folyamatokat, de a várható görög államcsődöt már beárazta a piac.

A bizalomerősítő lépések legfőbb része inkább politikai, mint gazdasági lehet. A gazdaságot tartós eszközökkel kell rendbe tenni – tette hozzá a GKI igazgatósági elnöke.