Talán megérezzük az áfacsökkentést

A Defacto blog a legutóbbi, 2006-os áfaváltoztatások (kétkulcsossá vált a korábban háromkulcsos áfarendszer) hatásait elemezve jutott erre a következtetésre. Hozzátették: az azonnali árhatások félrevezetők lehetnek, és a végső következtetés levonásával érdemes az áfacsökkentést követő hosszabb időszak (legalább három hónap) adatait figyelembe venni.

© Energepic.com

Mint írják, elemzésükkel azt a széles körben elterjedt nézetet kívánták megvizsgálni, miszerint az áfaemelés hatásait az eladók szinte teljes egészében a fogyasztókra hárítják, viszont az áfacsökkentés hatásait lenyelik, és csak saját profitjukat növelik vele. Az elemzés során felhasznált áradatok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított fogyasztói árindex alapjául szolgáló árfelmérésből származnak.

A 2006-os tapasztalatok is alátámasztják, hogy az áfacsökkentés után a cégek elhagyták a szokásos áremeléseiket, ezzel hozzájárultak az árszint fokozatos csökkenéséhez. Ennek oka egyrészt, hogy az árváltoztatás pénzbe és fáradságba kerül a boltoknak, másrészt pedig az, hogy a boltok az árak meghatározásakor figyelembe veszik az inflációt.

A Defacto blog elemzése kiemelte, mindez azért fontos, mert azt, hogy egy bolt milyen keresletre számíthat, a versenytársaihoz viszonyított relatív árai határozzák meg. Mint írták:

„Az infláció miatt viszont a versenytársak időről időre árat emelnek, így ha egy bolt az árait nem változtatja, akkor a termékeinek a relatív ára folyamatosan csökken. Az áfacsökkentés után a boltok spórolni tudnak az árváltoztatási költségeiken, ha változatlanul hagyják az áraikat, és megvárják, hogy az infláción keresztül a relatív ár idővel ingyen közelebb kerüljön az általuk kívánatosnak tartott új, alacsonyabb árhoz. Az áfaemelés esetén viszont az infláció rossz irányba módosítja a relatív árakat, így ilyenkor érdemes azonnal emelni az áraikat az áfa változásával összhangban.”