Szeptemberben csökkent az infláció
A Központi Statisztikai Hivatal friss számai alapján folytatódik az infláció hónapok óta tartó lassulása.
Egy év alatt az élelmiszerek ára 15,2 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (61,3 százalék), a csokoládé és kakaóé (26,1 százalék), a büféáruké (26,0 százalék) és az alkoholmentes üdítőitaloké (24,0 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 13,9, a margariné 1,2 százalékkal csökkent.
A háztartási energia 14,6 százalékkal került kevesebbe, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7 százalékkal többet kellett fizetni.
A jelentés kiemelte: a járműüzemanyagok ára 35,4 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 13,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 22,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a sport- és múzeumi belépők 17,5, a járműjavítás és -karbantartás 16,9 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.
A szeszes italok ára 15,5, a dohányáruké 10,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 1,5, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 9,8, a fűtő- és főzőberendezésekért 7,7, az új személygépkocsikért 7,0, a szobabútorokért 4,1 százalékkal kellett többet fizetni, a használt személygépkocsikért 8,5 százalékkal kevesebbet. Az állateledelek ára 30,6, a mosó- és tisztítószereké 25,6, a testápolási cikkeké 13,0 a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 6,4 százalékkal magasabb lett.
Augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. október 6., 14:22
Baja Sándor, a Randstad Kft ügyvezető igazgatója volt a Business Class vendége, ahol szóba kerültek a jövő évi bérek és az inflációval kapcsolatos várakozások.
Itthon
2023. október 4., 12:17
Az idei második negyedévben – az inflációtól jóval elmaradva – csak 2,8 százalékos áremelkedés volt a hazai lakáspiacon az előző évhez képest. Az előző negyedévhez képest ráadásul ismét csökkenést mutatnak az adatok, 1,7 százalékot.
Gazdaság
2023. október 2., 18:09
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is élesen kritizálta a jegybank elnököt. Egy hete Orbán Viktor beszélt arról, hogy az elszálló infláció miatt a kormánynak át kellett vennie a Magyar Nemzeti Bank feladatait.
Az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a liszt 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,0, a cukor és a száraztészta 2,6-2,6, a tojás 2,0, a margarin 1,8, a tejtermékek 1,7, a tej 1,5 százalékkal kevesebbe, az alkoholmentes üdítőitalok 2,4, a gyümölcs- és zöldséglé 0,9, a sertéshús 0,8 százalékkal többe került.
A járműüzemanyagok ára 3,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkekért 1,8, a háztartási energiáért 1,0 százalékkal többet kellett fizetni, ez utóbbin belül a tűzifa 7,7 százalékkal drágult, míg a vezetékes gáz ára nem változott – közölte a KSH.
A HVG szerint azonban nem biztos, hogy van okunk az örömre, ugyanis most először a rezsicsökkentés részleges eltörlése utáni szinthez hasonlítjuk az árakat. A kormány is ezzel számolt, Nagy Márton például 1-12 százalékos inflációt várt szeptemberre. De mivel az infláció mindig azt mutatja, hogy a 12 hónappal korábbihoz képest hogyan változtak az árak, és tavaly ilyenkor engedték el részben az energiaárakat, egészen augusztusig a korábbi, nyomott árhoz kellett viszonyítani, mostantól már a magasabbakhoz mérünk – magyarázza cikkében a portál.
Az infláció lassulásához az is hozzátesz, hogy egyre kevesebbet vásárolnak a magyarok. Augusztusi adatok szerint az élelmiszerboltokban 4, a nem ételt árusító üzletekben 5,2 százalékkal esett a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Tehát ha megtartanák vevőiket, a boltok nem emelhetnek az áraikon. Ahogy a forint árfolyamának változása is befolyásolja a jelenséget, 2022 szeptemberében 395 és 421 forint között mozgott egy euró – teszik hozzá.
(KIemelt képünk: illusztrció. Fotó: stevepb via Pixabay)
