Most kiderült, miért drágulnak megállás nélkül a gyümölcslevek
Hiába tart a gyümölcsszezon, egyre drágábbak a gyümölcslevek.
Annak ellenére, hogy nyáron sok gyümölcsnek van szezonja, egyre drágábbak a gyümölcslevek a boltok polcain – írja a Pénzcentrum.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorában csak a dobozos narancslé szerepel a gyümölcslevek közül. A táblázat tanúsága szerint ez valóban nem úszta meg a drágulást az elmúlt időszakban: 2024 júniusában egy liter dobozos narancslé átlagosan 904 forintba került Magyarországon.
A drágulás egy év alatt is jelentős volt, ugyanis egy esztendővel korábban még csak 758 forintot kellett fizetni, de még idén januárban is "csak" 857 forintba került. Az mindenképpen igaz, hogy a narancsot nem Magyarországon termelik meg hozzá, de ekkora drágulási ütem azért mégiscsak szembetűnő.
Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője a Pénzcentrum kérdésére azt mondta: egyáltalán nem csak a narancslé esetében figyelhető meg a drágulás.
Minden gyümölcslé nagymértékben drágult az elmúlt 2-3 évben, az áremelkedés üteme az utóbbi hónapokban ugyan lassult, de nem állt meg. Ez a drágulás az elmúlt egy évben meghaladta a 9,5 százalékot. A drágulás hátterében összetett okok állnak, az alapanyag ára is emelkedett, de ennél fontosabb, hogy a gyártási költségek emelkedése, valamint a kereskedelmet sújtó különadók szintén a drágulás irányába mutatnak. A legnagyobb tényező ezen belül a feldolgozók költségeinek emelkedése. Az utóbbi években a gyártók energia- és munkabér-költsége sokat nőtt, és tavaly nyár óta a feldolgozóknak számolniuk kell a csomagolóanyagok után fizetendő EPR-költséggel is. Ez a korábbi termékdíjakhoz képest - csomagolóanyagoktól függően – négyszeres-hatszoros, esetenként ennél is nagyobb drágulást jelent. Ezek a költségemelkedések természetesen beépülnek a gyártók átadási áraiba is
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. augusztus 8., 09:43
Bár a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy sikerült letörnie az inflációt, mégis szinte alig találni olyan terméket vagy szolgáltatást, aminek az ára nem nőtt tavalyhoz képest.
Gazdaság
2024. július 9., 09:57
A KSH legfrissebb statisztikája szerint júniusban 3,7 százalékkal nőtt átlagosan az infláció az előző év azonos hónapjához képest.
– fogalmazott a szakértő. Hozzátette azt is: a fogyasztás még mindig nem állt helyre egészen, a gyümölcslevek pedig élvezeti cikknek számítanak: vagyis itt is megfigyelhető, hogy a magyarok nagyon óvatosan vásárolnak.
A drágulás miatt egy sor alapvető élelmiszertermék fogyasztása drámaian visszaesett az elmúlt két évben, az olyan, inkább élvezeti értékkel bíró termékek, mint a gyümölcslevek esetében ez még kifejezettebb. Az adatok szerint a fogyasztás ráadásul csak lassan áll helyre, a reálbér-emelkedés ellenére a vásárlók láthatóan csak óvatosan költenek az üzletekben
– mondta Braunmüller Lajos.
Miért drágul, ha pont szezonja van?
Az Agrárszektor főszerkesztője azt is kifejtette, hogy alapos oka van annak, hogy még szezonban is drágulni tudtak azok a gyümölcsök, amelyből gyümölcslevet készíteni.
A szezon a friss gyümölcsök árára hat jellemzően, a tartós gyümölcskészítmények (levek, lekvárok) árára kevésbé, hiszen ezeket feldolgozás után egész évben lehet kapni. Az idén ráadásul a termelők magasabb költségei, például a drágább növényvédelem miatt az alapanyagárak is emelkedtek tavaly óta, igaz, a feldolgozók költségemelkedése ennél kifejezettebb
– írta Braunmüller Lajos.
Ismét nőni fog az infláció a szakemberek szerint
A kormány kiigazító intézkedései is megjelenhetnek majd áttételesen a fogyasztói árakban, vagyis ismét nőni fog az infláció – írja a Forbes. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel teszi közzé a júliusi inflációs adatokat. Az OTP előrejelzése és a Reuters konszenzusa szerint is 4 százalékra gyorsulhatott az áremelkedés üteme a júniusi 3,7 százalékról. A K&H 3,9 százalékos konszenzusról ír, ami szintén emelkedés lenne júniushoz képest.
A szakemberek nem optimisták
Az OTP elemzői szerint a várható emelkedése mögött több tényező is meghúzódik.
- Az iparcikkek és az élelmiszerek esetében inkább bázishatások állnak az emelkedés mögött, azonban az üzemanyagárak hó/hó alapon is emelkedhettek.
- Júliustól emelkedett több postai szolgáltatás ára, így a mostani adatban már ennek a hatása is megjelenhet.
- Ami a monetáris politika számára aggasztó, hogy az adószűrt maginfláció is emelkedhet az előző havi 4-ről 4,5 százalékra, jelzi előre a pénzintézet.
Áttételesen a kormány intézkedései is hozzájárulnak
A viszonylag kedvezőbb adatok elsősorban a volatilis szezonális élelmiszereknek, illetve az üzemanyagárak régiós átlaghoz való közelítésének voltak köszönhetők az elmúlt hónapokban.
- Ugyanakkor a tartósabb inflációs komponensek esetében már több hónapja megállt vagy drasztikusan lelassult a dezinfláció.
- A kormány kiigazító intézkedései is megjelenhetnek majd áttételesen a fogyasztói árakban.
- Mindezzel együtt a jegybanktól is óvatosabb kamatvágásokra számíthatunk a továbbiakban, idén már csak két csökkentéssel, amivel 6,25 százalékra csökkenhet 2024 végén az irányadó kamatszint.
Az MNB sem optimista
A Magyar Nemzeti Bank utoljára márciusban jelezte, hogy nőni fog az infláció. Akkor azt jelezték, hogy ellentétes hatások alakítják az inflációt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinek értékelése szerint: a forint elmúlt hetekben tapasztalt gyengülése magasabb irányba tolná, ezzel szemben a vártnál sokkal gyengébb gazdasági növekedés és belső kereslet hűti az áremelési folyamatokat.
Az infláció már tavaly novemberben is brutális volt Magyarországon, így rekord összegbe került a temetés, a jogsi és a fodrász, ám mostanra kiderült, mindennél van még feljebb. A temetés a legfrissebb adatok szerint idén áprilisra 22-30 ezer forinttal tovább drágult. A hajvágás ára is az egekbe nőtt, a tavaly novemberi rekordot többszáz forinttal meghaladva. Egyezően a jogosítvány megszerzésének költségeivel, ami több mint hatezer forinttal kerül már többe – derült ki az Azénpénzem.hu elemzéséből.
(Fotó: Nikolas Kokovlis/NurPhoto/AFP))
