Sajt, liszt, olaj: 15-20%-os drágulás

Továbbra is az élelmiszerek drágulása erősíti leginkább a fogyasztói árindex emelkedését. Az infláció novemberben az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal volt magasabb, éves szinten pedig 4,2 százalékos drágulást mért a KSH. A CIB Bank elemzője szerint a monetáris politika mozgástere igencsak korlátozott az áremelkedés visszafogására, és a jegybank leginkább a várakozások enyhítésével tud hatni a folyamatokra.

2010. december 13., 07:56

Elsősorban a havi adat volt magasabb a vártnál, elsősorban az élelmiszerárak emelkedése miatt, bár ez sem meglepetés, érződik egy nyomás a globális élelmiszerárak részéről.

Az éves átlagos infláció 4,9 százalék lehet - számolt be a

Gazdasági Rádió.

Az éves infláció így valamelyest magasabb a vártnál, az MNB is 4 százalék alatti inflációra várt. Szeptemeber környékén azonban megtorpant az infláció csökkenése.

A liszt, étolaj, sajt 15-20 százalékkal drágult. A szokottnál gyorsabban emelkedett a feldolgozatlan élelmiszerek ára.

A monetáris tanács kamatemelő döntésének csak korlátozott a hatása, például a nyersanyagárak emelkedése ellen nem tud hatni. Még a forint gyengítése sem mutatkozott meg kellő mértékben az árakban.

A monetáris politikának elsősorban a várakozások alakulására van hatása. Egyelőre az inflációs várakozások csökkenése valamelyest megtorpant, az infláció mérséklődése a nyersanyagárak emelkedése miatt még nem indult meg.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.