Régiónk gazdaságát egyelőre nem rázta meg a Brexit
Londoni pénzügyi elemzők szerint a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok új gazdasági hangulati mérőszámai arra vallanak, hogy a térségben eddig nem okoztak károkat a brit EU-tagságról tartott népszavazás következményei.
A június 23-án tartott referendumon a brit választók többsége a kilépésre voksolt.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics csütörtöki tanulmánya kiemeli, hogy az Európai Bizottság által a kilenc keleti EU-tagállamra kidolgozott júliusi gazdasági hangulatindexek (ESI) közül nyolc emelkedett, Magyarországon és Szlovákiában pedig különösen erőteljes volt, hat-, illetve kilenchavi csúcsokat elérve.
A Capital Economics saját modellje alapján kiszámolt, súlyozással számolt térségi ESI-mutató az előző havi 102,3-ról júliusban 103,5-re emelkedett; ez az idei eddigi csúcs.
A ház szerint a korábbi tapasztalatok alapján az ilyen szintű térségi hangulatindex 4 százalékos éves összevetésű GDP-növekedésre utal a régió egészében.
A Capital Economics londoni elemzői szerint tisztább lesz a harmadik negyedév elejének térségi növekedéséről alkotható kép, amikor hétfőn nyilvánosságra kerülnek a feldolgozószektor aktivitását mérő júliusi beszerzésimenedzser-indexek. Az eddigi első jelek azonban arra vallanak, hogy ha a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra a brit EU-népszavazás gyakorolt egyáltalán bármilyen hatást, az csak csekély lehetett – hangsúlyozták csütörtöki értékelésükben a Capital Ecomomics szakértői.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor hosszabb távon mégiscsak jelent valamelyes kockázatot a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok teljesítményére a brit népszavazás eredményéből eredő gazdasági sokk.
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő a térségről összeállított, minap Londonban ismertetett féléves helyzetértékelésében e kockázatok között kiemelte, hogy Nagy-Britannia távozásával napirendre kerülhet az Európai Unió által folyósított strukturális fejlesztési források csökkentése, márpedig e folyósítások a keleti EU-gazdaságok állami és magánszektorbeli beruházásainak fontos hajtóerői.
Az S&P szerint emellett a brit népszavazási eredmény után kialakult bizonytalanság visszafoghatja az euróövezetbe irányuló térségi exportot is.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői Magyarországon az általuk eddig várt 3 százalék helyett 2,3 százalékos, Csehországban 3 százalék helyett 2,4 százalékos, Lengyelországban 3,5 százalék helyett 3 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak 2017-ben. A ház a felülvizsgálatot szintén elsősorban az euróövezetre gyakorolt Brexit-sokk várható átszűrődésével indokolta.
