Rajtuk spórol a kormány – Mi lesz jövőre a közmunkásokkal?

A kormány a jövő évi költségvetési törvény javaslatában százmilliárd forinttal kevesebbet szán a közfoglalkoztatásra, mint az idei tervekben szerepelt. A Policy Agenda elemzésében azt a kérdést vizsgálta, hogy mi lesz a közmunkásokkal, egyáltalán lesz-e olyan, akit az út szélén hagy a kormány, vagy a munkaerőhiány mindenre a megoldás.

2017. május 10., 13:30

A kormány a költségvetési javaslat alapján 2018-ban 225 milliárd forintot kíván közfoglalkoztatásra fordítani. Idén a tervek szerint ez az összeg magasabb, 325 milliárd forint. A Policy Agenda értékelése szerint ez radikális (százmilliárd forintos) forráskivonást jelent. Az elemzés úgy értékeli, hogy a kormány tudatosan többet tervezett tavaly is és idén is erre a költségvetési sorra.

Ezt támasztja alá, hogy 2016-ban hetvenmilliárd forint maradt meg a közfoglalkoztatásból, ami egyik fedezete volt az év végi jelentős költekezésnek. Ezzel a kabinet direkt mozgásteret teremtett magának. És ez idén is várhatóan így alakulhat majd, hiszen az év első három hónapjában is lényegében ugyanannyi pénzt költöttek el közfoglalkoztatásra, mint tavaly ugyanekkor – áll az elemzésben. A valóságban tehát nagyjából 270 milliárd forint kerül a közösből a közfoglalkoztatás mostani szinten történő működtetése. Ebből jövő évben „visszavágni” 45 milliárd forintot már nem látszik olyan jelentős megszorításnak.

Fotó: Riskó Gáspár

Mennyien fognak közmunkásként dolgozni?


Amennyiben az Országgyűlés a tervezett számot fogadja el, akkor a közfoglalkoztatásra szánt pénz 2018-ban lecsökken a 2014. évi szintre. Abban az évben havi szinten mintegy 180 000 közmunkás havi foglalkoztatására volt elegendő az a forrás. Ugyanakkor az elmúlt években 5,5 százalékkal nőtt a közfoglalkoztatottak bére (a rendszer igazságtalanságát mutatja, hogy ugyanezen időszak alatt 11,3 százalékkal nőtt az országos átlagbér). Ha ezt a növekedést hozzászámoljuk, valamint 2018-ban az idei évhez hasonlóan az inflációhoz igazodó közfoglalkoztatotti béremeléssel számolunk, akkor várakozásaik szerint 170 000 közmunkást foglalkoztathatnak havi átlagban a jövő évben. A Policy Agenda számítása szerint ez körülbelül harminc-negyvenezer fős csökkenés jelent majd a közfoglalkoztatotti létszámban.

Az elemzés szerint a kormány a pénz miatt közmunkából kikerülők estében három dolgot tehet:


  1. Az első, hogy nem gondoskodik róluk. Ez nehezen elképzelhető egy választási évben. Igaz ugyan, hogy arra minden eszköze megvan, hogy az év első felében erőltesse a közfoglalkoztatást, és a második félévben, a választások után már kevesebb embert engedjen be a rendszerbe.

  2. A második lehetőség szerint az állami cégeknél dolgozó közmunkásokat át lehetne venni rendes állományba, ezzel emelve a bérüket és tehermentesítve a közfoglalkoztatás rendszerét. Erre elvileg van egy érvényes kormányhatározat, amelynek határideje 2017. április 30. volt. Ugyanakkor erről szóló döntés nem ismert. („A kormány felhívja a belügyminisztert, vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a jelenleg állami intézményeknél közfoglalkoztatásban lévő személyek miként tudnak saját állományba kerülni és ennek mennyi a többletforrásigénye, továbbá a nemzetgazdasági miniszterrel közösen tegyen javaslatot a megvalósítás módjára, továbbá vizsgálja felül az állami foglalkoztatók által támasztott közfoglalkoztatási igényeket.”)

  3. A harmadik lehetőség, hogy a kormány bízik abban, hogy a közmunkásokat „elviszi” a versenyszféra. A munkaerőhiány miatt a cégek arra panaszkodnak, hogy a közfoglalkoztatás merev rendszere benntartja a számukra potenciális munkaerőt. Ezen vélekedés szerint a növekvő minimálbér – főleg a közfoglalkoztatotti bérhez viszonyítva – elég csábítást jelent a mai közmunkásoknak arra, hogy máshol vállaljanak munkát. Ennek a lehetőségnek az a nehézsége, hogy a közfoglalkoztatás nagyon egyenlőtlenül oszlik el az ország területén. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például nehezen elképzelhető, hogy a helyi gazdaság képes lenne lendületbe jönni és munkahelyeket generálva lehetőséget adni a közmunkásoknak. A jobb gazdasági helyzetben lévő megyékben pedig már most is kevés a közmunkás.


A Policy Agenda értékelése szerint a kormányzati logika alapján az lehet a cél, hogy elkezdjék lebontani a saját maguk által „felhizlalt közfoglalkoztatási rendszert”, a jövő évi költségvetés ebbe az irányba tett pénzügyi lépés. Egyelőre kérdőjeles, hogy társadalompolitikai szempontból is képesek lesznek-e ezt a folyamatot levezényelni.

http://168ora.hu/biztosra-megy-kormany-nyugdijasok-zsebebe-tett-penzzel/