Parlamenti bizottság vizsgálja a politikusi korrupciót
Ausztria sem megy a szomszédba egy kis korrupciós botrányért. Hosszas huzavona után azonban úgy tűnik, sínen az ügyek felderítése, legalábbis a törvényhozás döntött a parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról. Annak elnökét azonban még nem nevezték ki: az esélyes zöldkpárti politikust az egyik gyanúsított egyetlen vádló mondata háttérbe szorította.
A két kormánypárt élet-halál harcot vívott a bizottság vezetésének ügyében – ami nem is csoda, mindkét részről vannak a gyanúsítottak között. Tény, hogy a 16 tagú bizottság (Néppárt és Szociáldemokrata Párt 5-5; Szabadságpárt 3; Zöldek 2 és BZÖ 1 tag) nem tudott az elnök személyéről megegyezni. Végül a Néppárt engedett és – bár fenntartásokkal – de hozzájárul, hogy Gabriele Moser zöldpárti politikus vezesse a munkát.
A Zöldek azért számítottak első perctől kezdve a legesélyesebbnek, mert egyedül ők nem érintettek egyik botrányban sem. Ám a két bizottsági tag egyike, Peter Pilz mindenre elszánt kíméletlen leleplező hírében áll, s mint ilyen, nem túl népszerű. Gabriele Moser pedig egy rövid időre azért került le a jelöltlistáról, mert az egyik súlyosan érintett, a sokmilliós korrupcióval vádolt Peter Hochegger lobbista egy olyan megjegyzést ejtett el, amely szerint a hölgynek ugyancsak jó kapcsolata volt a Telekommal. (Hochegger, aki állítólag 38 millió eurót keresett az ügyön, esküszik rá, hogy mindegyik párt kapott kenőpénzt).
Később mégis tudatosult, hogy ez a „nem fosztogatnak, hanem osztogatnak” tipikus esete: Moser indította el a vizsgálatot abban az ügyben, amely szerint a Telekom befolyásos politikusokat fizetett le számára kedvező törvényekért cserében.
A megegyezés nagyon is időszerű: a jövő héten meg kell kezdeni az érdemi munkát. Kivizsgálandó ügy van bőven. A már említett Telekom témában elsősorban szabadságpárti politikusok érintettek. A BUWOG - az állami lakások ernyőszervezete –privatizációján Karl-Heinz Grasser, a néppárti kormány pénzügyminisztere (és néhány tanácsadója) csaknem 10 millió eurót keresett; a kékfényes kocsik cb-rádiós rendszerének kiépítéséért 2004-ban állítólag a néppárti belügyminiszter kapott szép summát.
Az állami hirdetések ügyében a jelenlegi szociáldemokrata kancellár a gyanúsított; az egyes minisztériumok hirdetéseinek lehetőségét pedig 2000 óta a kormány különböző tagjai osztották – kérdés milyen ellenszolgáltatásért. És itt van a szerencsejáték monopólium ügye, amelynek megszerzéséért ugyancsak a néppárti pénzügyminiszter és tanácsadója kasszírozott. Sőt, a néhai Jörg Haider is gyanúba keveredett, néhány ma is működő közvetlen munkatársával egyetemben: ők gazdag oroszoktól fogadtak el (állítólag) kenőpénzt állampolgárságért cserében.
A parlamenti vizsgálóbizottság intézménye Ausztriában megszokott. Munkáját mindig nagy érdeklődés kíséri, hiszen a meghallgatásra beidézettek vallomása – hacsak nem államtitokról van szó, nagy nyilvánosságot kap. Az ott elhangzottak alapján aztán az államügyészség is cselekszik. A legnagyobb figyelmet a bécsi Általános Kórház építése (1979-83), a Lucona ügy (1986-1990) és az Eurofighterek beszerzése (2006-2008) miatt létesített parlamenti vizsgálóbizottság munkája keltette.
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
Szervusz Ausztriahonlapján!
