Orbánék soha ki nem próbált módszerrel kísérleteznek

Elemzők szerint a kormány új intézkedései jelentős kockázatokat rejtenek, mert soha ki nem próbált adónemeket vezettek be, mint a pénzügyi tranzakciós adó. 2013 elejéig nem beszélhetünk arról, hogy megnyugvás stabilitás jön a kormányzati politikában, pedig ez lenne a legfontosabb.

2012. május 16., 09:47

Elemzői vélemények szerint a magyar GDP 1,3 százalékkal esett vissza az első negyedévben. A szakminisztérium ezt az adatot részben a nemzetközi folyamatokkal magyarázza. Madár István, a portfolio.hu elemzője a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában úgy fogalmazott: valóban vannak külgazdasági okok, de a tavalyi növekedés sem lett volna olyan szép, ha a mezőgazdaság nem termeli meg az 1,7 százalékos növekedés majdnem 1 százalékát.

Az alacsony keresetűeken ütöttek

Idén erre nem számíthattunk, és a belső kereslet egyéb elemei is szűkültek, hiszen a kormányzat jelentős kiigazítást hajt végre. Az adórendszer miatt az alacsonyabb keresetűek reálkeresete öt százalékkal csökkent, ezek a belső okok fékezik a gazdaságot - fogalmazott.

Madár István hangsúlyozta: az egykulcsos adórendszerből kivezetett adójóváírás az alacsony keresetűeknél jelentős bércsökkentést okozott. 200-210 ezer forintig az új adótábla rosszabb nettó bért eredményez, ezen a bérkompenzáció is csak a nettó bér szinten tartását eredményezi. A várható öt százalékos inflációs növekedés miatt pedig ennyivel kevesebb fogyasztási lehetőségük van az embereknek - mondta.

Az elemző szerint a kormány eltökélt a hiánycél maximális tartása mellett, következetesen megpróbálja végrehajtani a meghirdetett programját, ugyanakkor pont ezek az eszközök időnként erősen elbizonytalanító hatásúak. Az újonnan bevezetett elemeket kockázatosnak tartja, mert a pénzügyi tranzakciós adó egy Európában soha ki nem próbált forma. Hozzátette: 2013 elejéig nem beszélhetünk arról, hogy megnyugvás stabilitás jön a kormányzati politikában, pedig szerinte ez lenne a legfontosabb.

Forintgyengülést hozhat a görög válság

A görög válság kapcsán úgy vélte: jelentős kockázata van annak, hogy az adósságválság igen magas hulláma éri el az uniót, köztük hazánkat is. Hozzátette: ekkor a pénzügyi bizonytalanság nő, gyengülhet a forint, bizonytalankodás lehet az állampapír-piacokon. Ezek kezelésének érdekében meg kell állapodni az IMF-fel, mert a befektetők megnyugodnának.

Magas István közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár a helyzetről az m1 Az Este című műsorában úgy fogalmazott: ki fog alakulni az a helyzet, amikor a fiskális fegyelem mellett lesz egy reményt keltő növekedési csomag is. Mint mondta: ez akkor valósulhat meg, ha az Unióban találnak friss pénzt, amelyet ellenőrizhetően termelő területekre terelnek.

Németh Dávid, az ING bank vezető elemzője azt hangsúlyozta: a pénzpiacok mellett az EKB is hajlik arra, hogy a tőkeinjekciókkal segítse a növekedést. Mint mondta: a legnagyobb kérdés most az, ki fogja odaadni a szükséges pénzt Görögországnak és Spanyolországnak. Ha Németország teszi ezt meg, a mostani olcsó kötvényeinek hozama emelkedni fog.

Magas István szerint Európa megértette, hogy a görögök túlfeszítették a húrt. Európa most azt mondja, kitárja az ajtókat a kilépés előtt. Azt mondta: ilyenkor a bankrendszer napokra bezár és kitalálnak egy árfolyamot, ami rettentő nehéz. Ez azt jelenti majd, hogy mindenkinek 30-40 százalékkal többet kell dolgozni, hogy ugyanazt az árut ki tudja fizetni drachmában. Rettenetes, azonnali lefelé menetel következne, ami a bankrendszert is megrázná - fogalmazott.

Magas István 60 százalék esélyt lát arra, hogy Görögország kilép a valutaunióból. Elemzők szerint ez a döntés Németországnak 60-80 milliárd, az uniónak pedig 3-500 milliárd eurójába kerülne. A várható események hatását latolgatva Magas István azt mondta: a forintot is erősen meg fogja rázni. A normál reakció a bennünket blokként kezelő portfoliómenedzserek szemében az, hogy itt minden romlik, adjunk el. Ilyen helyzetben erőteljes forintgyengülés várható.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.