Nyugdíj: hamarosan sokan meglepődnek a nyugdíj összegén

A részmunkaidőben dolgozók kellemetlen meglepetéssel szembesülhetnek, ha a részmunkaidejük után járó havi átlagkeresetük nem érte el a minimálbér összegét. A szolgálati idő mellett ugyanis a befizetett járulék mértéke is meghatározza, hogy milyen összeget hoz majd a postás a nyugdíjas években.

2024. november 12., 06:30

Szerző:

Az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától, és a nyugdíj alapjául szolgáló, nyugdíjjárulék-köteles keresetektől függ – hívja fel a figyelmet az ado.hu.

A szolgálati idő így befolyásolja a nyugdíj összegét

Az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsághoz elég húsz évnyi szolgálati idő, a nyugdíj összegét tekintve meghatározó tényező a szolgálati idő hossza. Abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött személy éppen csak húsz év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkereset ötvenhárom százaléka lesz.

Ha a szolgálati idő húsz évnél több, például eléri a negyven évet, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek ebben az esetben már nyolcvan százaléka lesz, és minden további szolgálati év után további két-két százalékkal nő ez a mérték, mely növekedés egészen a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset száz százalékáig terjedhet.

A részmunkaidőben dolgozók számára a szolgálati idő nem okoz problémát, amennyiben a keresetük eléri a minimálbér összegét. Amennyiben azonban a nyugdíj járulék alapjául szolgáló kereset nem éri el a minimálbér összegét, már más a helyzet. A szolgálati idő hossza ugyanis befolyásolja a nyugdíj összegét is.

Egy húsz éven át részmunkaidőben töltött időszak húsz év szolgálati időt fog majd jelenteni a nyugdíj jogosultságnál, de amennyiben

nem a minimálbér teljes összege után történt meg a nyugdíj járulék fizetés, hanem alacsonyabb volt a kereset,az a nyugdíj összegét is csökkenti.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 39.§-ában foglaltak szerint, ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében (például munkaviszonyban) elért

nyugdíjjárulék alapját képező keresete nem éri el a minimálbér összegét, akkor az időtartamot eltérően kell kezelni a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából 

– hívja fel a figyelmet a lap.

A nyugdíj összegénél azonban már számítani fog, hogy a megszerzett szolgálati idő alatt nem a minimálbér teljes összege után történt meg a nyugdíjjárulék fizetés, hanem az alacsonyabb kereset miatt annak csak egy része után. Ebben az esetben ugyanis a szolgálati időt a nyugdíj járulék alapul szolgáló kereset és a mindenkori minimálbér aránya alapján kell kiszámítani.

Ez az arányos számítás pedig

azt fogja eredményezni, hogy a nyugdíj összegénél rövidebb lesz az adott időszak alatt elismerhető szolgálati idő hossza, mint az adott biztosításban töltött naptári időszak hossza.

A példánál maradva, a nyugdíj összege nem húsz év, hanem annál mindenképpen rövidebb szolgálati idő alapján kerül kiszámításra, azaz a húsz év szolgálati időnél alkalmazandó ötvenhárom százalékos mértéknél kisebben.

 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)