Német jelentés a magyar gazdaságról
A Német-Magyar Gazdasági és Kereskedelmi Kamara évente ad ki jelentést a közép-kelet-európai gazdaságok, köztük a magyar helyzetéről. A nemrég bemutatott 2016-os jelentés szerint a német és más külföldi befektetők igen kedvezőnek ítélik a gazdasági helyzetet, az idei kilátásokat. Számos kérdésben elégedettebbek a vállalatok, néhány területen azonban továbbra is számottevő hiányosságokat látnak. Magyarország – ugyanúgy, mint az előző két évben – idén is csak a kilencedik helyet foglalta el a 20 vizsgált ország közül.
A térség többi országával összehasonlítva valamelyest javult Magyarország pozíciója, de az élmezőnytől, ahol a rendszerváltás idején volt, változatlanul messze van: megelőzik például a balti országok csakúgy, mint Csehország és Lengyelország.
„Jó néhány területen pozitív irányú elmozdulást tapasztalunk, de bőven akad még lehetőség előrelépésre”, jelentette ki Dale A. Martin, a Kamara elnöke, aki szerint a jelenlegi kedvező makrogazdasági körülmények lehetőséget adnak, hogy további erőfeszítéseket tegyenek a magyarországi vállalatok nemzetközi versenyképességének erősítésére. Az elnök egyébként a kormánynál is derűlátóbb és a magyar gazdaság 3 százalékos növekedését várja idén – ugyanakkor rámutatott, hogy nem sikerült javítani a korrupción.
Mind Martin, mind a jelentés nyomatékosan emlékeztetett arra, milyen meghatározó szerepe van a német és a többi uniós ország tőkéjének a magyar gazdaságban, mind a beruházások, mind a jövedelmek újra-befektetése tekintetében: a külföldi tőke háromnegyede az Unióból jön, a hozzáadott érték kétharmada külföldi vállalatoktól származik. Csaknem minden harmadik magyar munkavállaló külföldi tulajdonú cégnél dolgozik – a feldolgozóiparban minden második.
Derűlátó – és elégedetlen befektetők
A megkérdezett vállalatok a nemzetgazdaság állapotát, valamint saját üzleti helyzetüket lényegesen jobbnak ítélik, mint a tavalyi felmérésben. A cégek 38 százaléka a tavalyinál nagyobb mértékű beruházásokat tervez, csak 15 százalékuk csökkentené a kiadásokat. A létszámot 43 százalékuk akarja emelni, csak 14 százalékuk tervez létszámleépítést. Kiemelkedik a feldolgozóipar, különösen a nagyobb, exportra termelő vállalatok bővítenének.
Összességében nagyobb az elégedettség a gazdaságpolitikai feltételrendszerrel: egyes területeken nagymértékű volt a javulás, különösen a jogbiztonság és a kiszámíthatóság tekintetében, “valamelyest” az adóterhelést valamint az adóigazgatást illetően is. A „javult” azonban nem jelent automatikusan „jó”‐t: néhány területen még mindig a befektetők több mint a fele elégedetlen a jelenlegi körülményekkel. Továbbra sem kielégítő helyzet a korrupció, valamint a közbeszerzések átláthatóságát illetően: a befektetők 75 százaléka nem lát javulást a korrupcióban, több mint a fele hiányolja a közbeszerzések átláthatóságát. A preferált befektetési célok rangsorában Magyarország ugyan valamelyest magasabb pontszámot ért el, mint tavaly, de ezzel helyezése nem változott.
Akadály a munkaerőhiány, a gyenge felsőoktatás
A munkaerő‐piacon leginkább a szakemberhiány aggasztja a vállalatokat. A megkérdezettek több mint a fele szerint kevés a szakképzett munkaerő, a feldolgozó iparban ez az arány meghaladja a 66 százalékot. Ez megnehezíti az erősödő piaci kereslethez való alkalmazkodást, középtávon pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalatok beruházási terveit is. A szakemberhiánnyal szorosan összefügg, hogy a szakképzési, valamint a felsőoktatási rendszer minősége továbbra sem felel meg az üzleti szféra elvárásainak.
Igen jó értékelést kapott az infrastruktúra minősége, valamint a munkajogi szabályozási környezet. A hazai beszállítókkal továbbra is elégedett a befektetők nagyobb hányada, de figyelmeztető, hogy a feldolgozóiparban már csaknem minden harmadik cég elégedetlen magyar partnereivel.
Németországgal kapcsolatos további írásokét ide kattintson.
