Nem szégyellnek kalózterméket ajándékozni karácsonyra a magyarok

A magyar fogyasztók CD és DVD vásárlási szokásait vizsgáló kutatás szerint sokan terveznek karácsonyra is zenét vagy filmet ajándékozni szeretteiknek. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) felmérése szerint ugyanakkor a lakosság egy jelentős része nem szégyellne kalózlemezt tenni a fa alá.

2010. december 9., 08:15

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a Tárki által országosan 1000 fő részvételével készített reprezentatív felmérése keretében a karácsonyi CD, DVD és szoftvervásárlási szokásaikról kérdezte az embereket. A kutatás arra kereste a választ, hogy a vásárlók milyen arányban terveznek ilyen típusú termékeket ajándékozni szeretteiknek, illetve, hogy ajándékként szóba jöhetnek-e a nem eredeti termékek is. Az eredmények szerint bár sokan nem döntöttek még az ajándékokról, többen vannak, akik hajlanak arra, hogy hamisítványt adjanak szeretteiknek.

A megkérdezettek 11 százaléka – zömmel diplomások, fiatalok és budapestiek – nyilatkozott úgy, hogy karácsonyra zenei CD-t vásárol valakinek ajándékba, körülbelül minden hetedik magyar még bizonytalan ebben a kérdésben, míg a válaszadók háromnegyede nem tervezi, hogy CD-vel ajándékoz meg valakit. A potenciális vásárlók közül minden ötödik megkérdezett (21 százalék) vásárolna hamis CD-t ajándékba, ha olcsón jutna hozzá, míg ezek fele akár karácsonyra is ajándékozna nem eredeti zenei lemezt.

Az ünnepekre a megkérdezettek szintén 11 százaléka, főként az érettségizettek és diplomások, továbbá a 18 és 45 év közötti felnőttek terveznek DVD-t vásárolni ajándékba. A válaszadók 12 százaléka még bizonytalan ebben a kérdésben, míg 77 százalékuk elzárkózik ettől. A potenciális vásárlók közül 29 százalék vásárolna hamis DVD-t ajándékba, és ezek 68 százaléka nem szégyellné karácsonykor sem hamisítvánnyal meglepni szeretteit.

A teljes

kutatási jelentéselérhető a HENT honlapján.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.