Nem ért még véget a rezsicsökkentés csökkentése
Elsősorban nem ott csökkent a fogyasztás, ahol erre lett volna tér, így valószínűleg az energiaszegénység is nőtt az országban.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is spóroltak a magyar háztartások a fűtésen – ez derül ki a G7 elemzéséből, tehát tartósnak látszanak a rezsicsökkentés tavalyi korlátozásának hatásai. Tavaly a gázfelhasználás a fűtési szezon elején 25 százalékkal visszaesett, és szinte ugyanez ismétlődött meg idén.
2022 őszén a lakosság egy része eszeveszett tempóban kezdte átállítani a fűtési rendszerét legalább részben valami gáztól eltérő energiaforrásra, egy másik része pedig egyszerűen kevesebbet fűtött, és beérte alacsonyabb belső hőmérséklettel otthon, ennek lett az eredménye a 25 százalékos visszaesés.
A kisfogyasztók felhasználása 2023. október 1. és december 12. között 1,54 milliárd köbméter volt, másfélmillió köbméterrel még kevesebb is, mint 2022 azonos időszakában. Mivel a hőmérséklet is hasonló felhasználást indokolt volna ebben az időszakban, mint tavaly, így ez ismét 20 százalékos visszaesést jelent az energiaválság előtti fogyasztáshoz képest. A lap felhívja a figyelmet, nem a tömeges korszerűsítések miatt fogyaszt kevesebb gázt a lakosság, sőt, a szigetelőanyagok iránti kereslet visszaesett az elmúlt időszakban.
A hosszútávú megoldás valószínűleg a hazai lakóingatlanok korszerűsítése lenne, amit már hosszú-hosszú évek óta hajtogatnak ágazati szakértők is. Azaz a rezsiköltségeket nem (csak) azzal kellene csökkenteni, hogy a kormány mesterségesen alacsonyan tartja az árakat, hanem elsősorban azzal, hogy a gáz iránti igényt faragják le. Ez egyébként a hazai energiapolitikai célok megvalósulását is segítené, hiszen így csökkenthető lenne az ország külső energiafüggősége is.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: geralt via Pixabay)
