Ne essen pánikba, ha ingatlanalapban ragadt a pénze!
A pénzügyi válság mellett a megfelelő szabályozás hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy súlyos helyzetbe kerültek a magyar ingatlanalapok. A kisbefektetők reakciója ugyanis kiszámítható és logikus volt: a bizonytalanból a biztos és magas kamatozású betétekbe vitték át a pénzüket. Hosszú távon viszont nem biztos, hogy ezzel nyertek, mert az ingatlanalapok sokéves befektetéssel és haszonnal számolnak. Szabályozásukat éppen ennek megfelelően kellene kialakítani és ezt a befektetők számára is világossá tenni.
Ez a felismerés megkésett ugyan, és kérdés, le lehet-e még csillapítani a kibontakozott pánikhangulatot. Az ingatlanalapokból október eleje óta mintegy 150 milliárd forintot vettek ki, és azok vagyonuk negyedét elvesztették. Ha ez a trend folytatódik, összeomlások sora lehet a vége. Érthető tehát a PSZÁF intézkedése, hogy tíz napra felfüggesztette a kifizetéseket. Mentve a menthetőt, a PSZÁF azt hangsúlyozza, hogy nem likviditási problémák vezettek az ingatlanalapok felfüggesztéséhez, hanem a befektetők védelme. A tíznapos felfüggesztés lehetőséget ad az érintetteknek a tájékozódásra, a piaci szereplőknek a tájékoztatásra.
Egyidejűleg lázas sietséggel törvénymódosításokat is előkészítettek, amelyek már a parlament előtt vannak. Ezek lényege, hogy átalakul az elszámolási időszak, zárt végűvé alakulhatnak az alapok, nagyobb arányban vehetnek fel hitel likviditásuk biztosítására is. Ezek az általános szerződésfeltételek módosításával megvalósítható intézkedések stabilizálhatják a megváltozott viszonyokhoz igazítani az ingatlanalapok helyzetét.
A legfontosabb változás a tíznapos felfüggesztési időszakot követően az lehet, hogy a befektetési jegyek eddigi, lényegében azonnali visszaváltása jelentősen hosszabbra nyúlik. A tőkepiaci törvény szerint erre ma is 90 napja lenne az alapoknak, a gyakorlatban azonban piaci verseny odavezetett, hogy minden alap három forgalmazási napos elszámolási rendszert működtet. Ezen túlmenően egyebek között lehetővé teszi a visszaváltás akár 180 napra történő, az alap kérésére, de a felügyelet döntése alapján való felfüggesztését. Másfelől könnyebb hitelfelvételi lehetőséget nyújt az alapoknak akár pusztán likviditásuk biztosítására is. Egyszersmind az eddigi tiltást feloldva lehetőséget ad az ingatlanalapok esetében arra, hogy a nyílt végűnek indult alapok is zárt végűvé alakuljanak át: ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az elszámolási időszak hosszának növelésétől függetlenül az alap dönthet úgy, hogy a továbbiakban meghatározott időre, a köztes visszaváltás lehetősége nélkül fogad betéteket.
Az ingatlanbefektetésekben jártas szakemberek szerint az alapok felfüggesztésére Magyarországon még nem volt példa, több európai országban viszont igen, Németországban pillanatnyilag is ez a helyzet. Ugyanakkor akad olyan uniós ország, ahol a nálunk jelenleg alkalmazott három nappal szemben 365 nap a visszaváltási idő.
