MKB: idehaza stabil, mégis eladhatják
A pénzpiaci világválság nyomán visszaüthet az, hogy a magyar bankszektor legnagyobb része külföldi tulajdonban van. Korábban ez a stabilitás alapkövének számított, most viszont éppen ellenkezőleg: hiába működik jól a magyar leánybank, hiába nem volt része a másodlagos jelzálogpiaci piramisjátékban és emiatt nem is bukott nagy pénzeket, ha az anyabank saját hibájából bajba került, azt az itteni érdekeltsége is megszenvedi.
A Magyar Külkereskedelmi Bank lehet hazánkban az első fecske, amely az anyacége miatt kerül eladósorba. Eredményei ezt nem indokolnák: a második-harmadik legnagyobb magyar pénzintézetnek számít az OTP mögött, évek óta tisztes nyereséget ér el, az idei év eddigi mérlege is jelentős pozitívumot mutat. A baj nem is itt van, hanem 90 százalékos tulajdonosánál, a Bayerische Landesbanknál. A bajor tartományi bankot, amely jórészt állami tulajdonban van, az átlagosnál is jobban megrázta a pénzügyi válság, annak köszönhetően, hogy más német bankoknál jobban érintett a jelzálog ügyletekben.
Egy bő hónappal ezelőtt az első volt Németországban, aki segítséget kért a szövetségi kormánytól. Akkor kapott is összesen hat és fél milliárd eurót, ez azonban korántsem volt elég. Azóta kiderült, hogy a veszteség jóval nagyobb, és legalább 30 milliárd kellene a működőképesség fenntartásához. Ezt meg is kapja, méghozzá úgy, hogy azonnali 10 milliárd eurós tőkeemelést kap, emellett a két tulajdonos, a bajor állam és a bajor takarékpénztárak szövetsége több mint hatmilliárd eurós hitelgaranciát nyújt, amit a német szövetségi kormány a meghirdetett 500 milliárd eurós központi mentőcsomagból - további 15 milliárd euróval egészít ki.
A segítségnek viszont feltételei vannak. Ezek egyike, hogy drasztikusan csökkentenie kell a költségeket. Ennek érdekében négy év alatt munkatársainak több mint egynegyedét, 5600 embert el fog bocsátani. Ilyen mértékű leépítést eddig egyetlen európai bank sem jelentett be. / Amerikában viszont például a Citibank 53 ezer dolgozót bocsát el./
A racionalizálás a külföldi érdekeltségeket is érinti. Abajor tartományi pénzügyminiszter a hét végén közölte, hogy a félig állami tulajdonú pénzintézetnek a jövőben jelentős mértékben le kell építeni nemzetközi hálózatát. A délkelet-európai terjeszkedés helyett mostantól a bajor kis és középvállalkozások támogatása lesz a bank fő feladata. A bank legnagyobb külföldi érdekeltsége a klagenfurti székhelyű Hypo Group Alpe Adria után az MKB. Ez utóbbit az érdekeltségek leépítése és a terjeszkedés leállítása még akkor is hátrányosan érinti, ha maga nem kerül eladólistára. Az anyabank ugyanis régiós felvásárlásait az MKB-n keresztül hajtotta, s az így szerezte meg a bulgár Unionbank többségi tulajdonát, majd pedig a román Romexterra Bankét is.
Ha csak ez utóbbiakat kell eladni, az csupán az MKB számára lesz érvágás, ha viszont a magyar banktól is kénytelen lesz megszabadulni a tulajdonosa, az már az egész hazai bankpiacot átrendezheti. A potenciális vevők ugyanis nem tülekednek, a legnagyobb eséllyel egy nagy tőkerejű, a piacon már itt lévő cég pályázhat, ilyen pedig nem sok van. Az is lehetséges persze, hogy esetleg egy ázsiai vagy orosz bank használja ki a lehetőséget a régiós piaci megjelenéshez.
