Mindenki rosszul jár a devizahitelesek „megsegítésével”

Ha a hitelkihelyezés mögött álló biztosítékot nem lehet érvényesíteni a kölcsön bedőlése esetén, akkor megáll a jelzáloghitelek kihelyezése, és a továbbiakban legfeljebb fedezetlen hitelekről beszélhetünk – mondják a szervezetnél a Portfólió.hu beszámolója szerint.

A május 12-én megjelent hír hallatán tovább erősödnek a félreértések a devizahitel, árfolyamgát, magáncsőd és állami adósmentő csomagokat illetően, amelyek komoly pénzügyi válsághelyzetet, árdrágulást és nemzetgazdasági visszaesést eredményezhetnek Nemes Ákos, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) titkára szerint. Éppenséggel kezdtek megnyugodni a kedélyek és rendeződni a devizaadósokat érintő jogi és véleménykülönbségekből, reményekből és híresztelésekből adódó bizonytalanságok a Kúria és az Európai Bíróság ítéletének köszönhetően, ám ezeket a pozitív hatásokat szerinte kioltja a bejelentés. Nemes szerint a kormányzati szándék pozitív és támogatandó, de megfelelő előkészítés és alapos bevezető edukáció, valamint kommunikáció hiányában öngól.

Közismert összefüggés, hogy a devizaalapú hitelszerződésekből fakadó üzleti előnyt, azaz a forintkamatoknál lényegesen alacsonyabb kamatszintet a devizában eladósodott hitelfelvevők igen hosszú ideig élvezték. Amikor a forint árfolyama kedvező volt, a devizaadósok lényegesen kevesebbet törlesztettek, mint forintadós társaik. A devizahitelesek problémái akkor váltak kritikussá, és sajnos ezzel egyidejűleg akkor kezdődött meg ezen szerződések általában vett érvényességének vitatása, amikor a különböző devizák forinthoz viszonyított árfolyama megugrott. Minek volt ez köszönhető? Nem a bankoknak és nem is az adósoknak, hanem a makrogazdasági folyamatoknak, hiszen az árfolyam egy előre nem kalkulálható tényező, amelyre a bankok nem spekuláltak, de világosan és egyértelműen a legtöbbjük e kockázatot az adósra telepítették, mondván, hogy ez az ára a forinthitelnél alacsonyabb pillanatnyi törlesztőrészletnek.

A most elfogadott moratórium burkolt és lakosságban lecsapódó üzenete Nemes szerint a fenti tényekkel ellentétben az, hogy a bankok – holott több ízben felmentésre kerültek független fórumok által – mégiscsak vétkesek e makrogazdasági folyamat előidézésében, továbbá ők azok, akik jogsértő fondorlat útján a lakosság feje fölül a lakásokat el kívánják venni. Holott a bankok által indított ingatlan-végrehajtások száma eltörpül a közüzemi, adó- és egyéb követelésen alapuló árverések mennyisége mellett.

Milyen következtetés vonható le követeléskezelői szempontból egy ilyen bejelentésből, az milyen károkat okoz, folyamatokat indít el? Bódizs Kornél, az Inhold Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója szerint a statisztikai adatok alapján egy ilyen bejelentés lényegében aláássa a jelzálog-hitelezés intézményének működését, azaz a bankokat a hitelezési aktivitás visszafogására sarkallja. Ez érthető, hiszen a jelzálogjog a kölcsön fedezete, amely így pont a jelzálogjellegét veszíti el, amikor a fedezet érvényesíthetetlenné válik.