Miért jó a Fidesznek alultervezni az inflációt?

Ahogy az a korábbi hónapok trendje alapján várható volt, tavaly év végén mind havi, mind pedig éves szinten jelentősen gyorsult az infláció, az utóbbi összehasonlításban elérte az 1,8 százalékot. Ez két év óta a legnagyobb érték, bár önmagában még mindig nem túl magas, csak ahhoz képest kiugró, hogy tavaly és tavalyelőtt az év egészét tekintve csupán néhány tized százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. Tegyük hozzá, hogy az úgynevezett maginfláció, amely a szezonális és központi intézkedésekből eredő hatásokat kiszűri, mindvégig egy százalék felett volt.

Szintén érdemes megjegyezni, hogy a statisztikailag kimutatott áremelkedés egy nagy átlag, amelyet egy változó fogyasztói kosár alapján kalkulálnak, és egyes rétegek az eltérő fogyasztási szerkezetük miatt nem egyformán érzik. Az élelmiszer-árindexek például a szegényebbek számára jóval fontosabbak, mint a tartós fogyasztási vagy luxuscikkeké, befolyásolja az érzékenységünket az áringadozás is, például az üzemanyagok esetében. Ezzel együtt az elmúlt két évben hozzászoktunk a minimális dráguláshoz, annak minden előnyével és hátrányával együtt.

Mert hátrányai is vannak: a banki és egyéb kamatok követték az infláció alakulását, ami elsősorban a befektetéseknél jelentkezett, szinte teljesen eltűntek a reálkamatok. Érzékelhető hozamot csak kockázatot is tartalmazó befektetésekkel lehetett elérni, kivéve a többéves államkötvényeket. Emiatt jelentősen csökkent a bankbetéti állomány, aminek hatása volt a hitelezési politikára is, mivel a pénzintézetek óvatosabbak lettek a kockázatok elbírálásánál. Az MNB jelentős mértékben kínált gyakorlatilag kamatmentes hitelt a bankoknak, a helyzeten azonban ez alapvetően nem változtatott.

Fontos tényező, hogy az infláció eltűnése az egész fejlett világra jellemző, és alapvetően a válság utáni lassú kilábalással, a vállalkozási és beruházási kedv csökkenésével, a fogyasztás stagnálásával magyarázható. Ez visszafogja a gazdasági növekedést, ezért kedvezőtlen jelenség, és az egyes államok pénzpumpával igyekeztek változtatni a helyzeten mérsékelt sikerrel. A tavalyi évben végre némileg megindultak az árak az EU-ban, köszönhetően a beruházási és fogyasztási kereslet növekedésének. Ez a trend szakértői elemzések szerint várhatóan folytatódik, bár sok a kockázati tényező.

A hazai infláció alakulását jelentős mértékben globális tényezők határozzák meg. Ezek egyike az uniós piacaink, az exportlehetőségeink alakulása. A jelek viszonylag kedvezők, a potenciális kereslet bővülését jelzi például, hogy Németországban decemberben 2,8 százalékkal emelkedtek a nagykereskedelmi árak. Alapvetően fontos külső tényező az energiaárak alakulása, minden prognózis jelentős növekedést jósol, amelyet mi is azonnal érezni fogunk. Közvetve hatással lesz ránk a nemzetközi kamatkörnyezet is, benne az amerikai jegybank szerepét betöltő FED meginduló emelési folyamata.

A külső tényezőket a belső feltételek csak erősíteni fogják. Az emelkedő jövedelmek várhatóan mintegy öt százalékkal növelik a fogyasztást, ami már az árakra is hatással lesz. Az uniós források beindulásával felpörögnek a beruházások, a kereslet tehát ezen a téren ugyancsak emelkedni fog. Minden lényeges mutató így az infláció erősödését ígéri, a kérdés csupán az, milyen mértékben. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a tavalyi bázis alacsony, ami szintén az idei adatot növeli.

A Fidesz-kormány 1,6 százalékos prognózisa, aminek alapján a nyugdíjakat emelték, túl szerénynek tűnik. Reális elemzés szerint az év egészére két százalék feletti fogyasztóiár-emelkedés várható, ezt néhány áfatétel csökkentése nem befolyásolhatja jelentősen. A pénzromlás hivatalos mértéke tehát alultervezettnek látszik, ami több szempontból is jó a kormányzatnak. Így például alacsonyabb szinten tudják tartani a közszféra működési kiadásait, az adóbevételek viszont a magasabb infláció miatt meghaladhatják a tervezettet, azaz a költségvetés egyenlege javul. A többletet a választások előtt osztogatásra fordíthatják, kvázi „ajándékot” adva a nyugdíjasoknak és a közszolgáknak, holott csak azt kaphatják majd meg, amit az év folyamán korábban kellett volna. Ez szépen pótolhatja azt, ha az importenergia-árak megugrása miatt a rezsicsökkentési csodafegyver esetleg besülne.