Mi már látjuk: a kamatok zuhanni fognak
Bár az MNB a várakozásokkal ellentétben a tíz százalékos szinten hagyta az alapkamatot, egybehangzó vélemények szerint ez csak átmeneti állapot, mivel a gazdasági és pénzügyi folyamatok gyors és határozott csökkentést indokolnak. Nem kell prófétának lennünk ahhoz, hogy megjósoljuk, az jár jól, aki hosszabb időre köti le most a pénzét, mert a kamatok már egy-két hónapon belül is zuhanni fognak.
Ha a jegybanktanács az eddigi jó szokásához tartja magát, soron kívül és váratlanul fog dönteni az újabb kamatvágásról, kivárva azt a pillanatot, amikor éppen kedvező a nemzetközi befektetői hangulat. A taktikai megfontolásokon kívül más aligha indokolta, hogy tegnap nem nyúltak az irányadó kamathoz, mivel a gazdasági tényezők alapján megtehették volna azt. A negyedévvel ezelőtti hirtelen, három százalékos emelés felét már tavaly visszavették, és semmi sem indokolja, hogy maradékot akár rövid távon is megtartsák.
A feltételek az akkori döntés indokaihoz képest megváltoztak. A pénzügyi összeomlás veszélye az IMF segítségével elhárult. A forint elleni összehangolt támadások már nem fenyegetnek, valutánk árfolyama stabil és a szakértői jóslatok szerint esetleges kisebb kilengésektől eltekintve az is marad. Az államháztartás finanszírozása változatlanul problémás, az állampapírpiac még mindig dermedt, de egyre több a biztató jel: a legutóbbi kincstárjegy aukción már többszörös túljegyzés volt, az átlagos éves hozam pedig 9.5 százalék körül mozgott, tehát alacsonyabban, mint a jelenlegi jegybanki alapkamat.
A pénzügyi és finanszírozási helyzet tehát lehetővé tenne egy jelentős kamatcsökkentést. A külföldi befektetők ugyan még óvatosak, de ezt nem befolyásolja az, hogy a nálunk elérhető többlethozam egy-két százalékkal nagyobb vagy kisebb. A fejlett országokban végrehajtott drasztikus csökkentések nyomán az itteni kamatfelár október végéhez képest nem változott, sőt kissé növekedett és most mintegy kilenc százalék. Semmi sem indokolja, hogy ez ennyi is maradjon, az éledő bizalom nem roppan meg, ha az olló fokozatosan, de viszonylag gyorsan szűkül.
Az infláció alakulása ugyancsak ezt indokolja. Az energiaárak csökkenése és a recessziós hatások miatt a pénzromlás üteme már most négy százalék alatti és várhatóan már tavasszal három százalék alá esik. Ehhez képest a betéti és főleg a hitelkamatok az egekben járnak. Ez persze jó azoknak, akik szabad pénzeszközökkel rendelkeznek, kész katasztrófa viszont a kölcsönökre szorulóknak. Ennek negatív hatásai elsősorban a reálgazdaságban jelentkeznek, főleg azokon a területeken, ahol nagy a finanszírozási és forgóeszköz igény. A drága hitel bénítja a gazdasági szereplőket és mélyíti a már beköszöntött recessziót. Nem véletlen, hogy ahol tehetik, kamatcsökkentéssel próbálják élénkíteni a gazdaságot. De ki kockáztatna akkor, ha egyszerű banki betéttel is 7-8 százalékos reálhozamot érhet el?
Feltételezzük azt, hogy a fentiekkel a jegybank is tisztában van. Így nincs más választása, mint gyorsan lefaragni az irányadó kamatot, persze figyelve arra, hogy a pénzpiacok egyensúlya megmaradjon. Ha a jelenlegi körülmények nem változnak, február végéig legalább két százalékos kamatcsökkentés várható, két vagy három lépésben. Az év végéig ezt a helyzet alakulásának függvényében további két-három százalékos vágás követi. A konkrét lépéseket a recesszió mértéke, az infláció, valamint a befektetői környezet határozza majd meg.
A kereskedelmi bankok a likviditási helyzetüktől függően követni fogják a jegybankot. A tavaly év végi ajánlatokhoz képest már egy-két százalékkal csökkentek a betéti kamatok, az elkövetkező időben további, gyorsuló esés várható. Az elmúlt két hónapban 260 milliárd forint áramlott a betétekbe, ilyen méretű roham a kamatadó bevezetése óta nem volt. A bankoknál kisebb a pénzszűke, mint volt, ez is a kamatok csökkentése felé nyomja őket. Akinek van felesleges pénze, vagy most szabadulnak fel befektetései, akkor jár jól, ha minél hamarabb és minél hosszabb távra leköti azokat. Így még egy jó darabig élvezheti a kivételesen előnyös hozamokat.
