Megint vesztett az OMV
Nincs sok szerencséje az osztrák olaijipari óriásnak a Mol megszerzéséért folytatott harcában. A múlt héten a magyar vállalat közgyűlésén vallottak megzavarási kísérleteikkel kudarcot, most pedig a bíróság is első fokon elutasította keresetüket - jelentette az MTI.
Az osztrák olajipari cég még 2007. december 3-án indított pert a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. ellen azért, mert szerinte a magyar cég alapszabálya három ponton is ellentétes a magyar joggal: a Magyar Állam által tulajdonolt B részvény ("aranyrészvény") fenntartása, ami aranyrészvény vétójogot biztosít a Magyar Államnak a Mol alapszabályában szereplő 10 százalékos szavazati korlát eltörlése vonatkozásában; a 10 százalékos szavazati korlát diszkriminatív jellege, tekintettel arra, hogy az nem alkalmazandó a Magyar Államra; illetve azon alapszabályi korlátozás, amely szerint egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza.
A szóban kihirdetett bírói döntés lényege, hogy az első két pont esetében a perbeli, 2007. évi közgyűlésen nem született olyan módosítás, amit a felperes által hivatkozott jogszabályok alapján vizsgálni lehetne. Az igazgatósági tagok esetében már nem ez a helyzet, ám ebben az esetben a felperes nem a megfelelő, a Polgári Törvénykönyvre hivatkozott, hanem például a gazdasági társaságokról szóló jogszabályra. A bíróság arra is kötelezte a felperest, hogy bruttó 50 ezer forint perköltséget fizessen meg az alperesnek. Az első fokú ítélet írásban történő kézhez vételét követően 15 nap áll a felek rendelkezésére, hogy fellebbezzenek.
A perben az első tárgyalás február végén volt. Akkor a Mol, mint alperes képviselői, fenntartva korábbi álláspontjukat, a per megszüntetését kérték, mivel szerintük a két fél közötti vita nem tartozik a bíróságra, illetve nincs is jogvita. E tárgyaláson a felperes OMV képviselői elmondták, hogy fenntartják keresetüket, s érdemi ítéletet várnak. A keddi tárgyaláson lényegében ezt ismételték meg a felek.
Mint ismeretes, az OMV immár másfél éve küzd a Mol irányításának megszerzéséért. Ezt kezdetben a magyar menedzsment akadályozta azzal, hogy felvásárolta és baráti cégeknek úgymond kölcsönadta saját részvényeit. Később a Mol segítségére sietett a Parlament is , olyan törvényt fogadva el, amely legálissá tette az olajtársaság önvédelmi lépéseit. Mindezt az osztrák cég több helyen, magyar bíróságon és Brüsszelben is megtámadta. Az EU illetékesei ugyan szóban ejnye-ejnyéztek, de a lényegi döntést a közelmúltban elhalasztották. A Mol közgyúlése néhány napja megerősítette a külső irányításszerzést akadályozó szbályokat és lényegében újjáválasztotta a cég vezetését. Bár az OMV képviselői megpróbálták akadályozni a szavazást, elegendó szavazati jog híján kudarcot vallottak. Ezt követően nem éppen barátságos hangnemben nyilatkoztak a Mol vezetőiről, nem éppen európainak minősítve magatartásukat.
A mostani bírósági ítélet aligha vált ki eufóriát az osztrákoknál: nemhogy közelebb kerültek céljaik eléréséhez, de távolodnak attól. Ez nem riasztja el őket, nyilatkozataik szerint folytatják a küzdelmet a Mol megszerzéséért.
