Rengeteg orosz olajat vásárolt Magyarország
Jelentős bevételhez juthatott a Mol és az Orbán-kormány azáltal, hogy 2022-ben az EU-s tagországok többségével ellentétben másfélszeresére növelte az orosz kőolajimportját, mert az olcsó orosz olaj eladásából komoly extra profitra tettek szert. Az oroszok azonban 2023 márciusától változtatnának a helyzeten.
Tavaly decemberben az EU-s országok orosz kőolajbehozatala 9,5 millió tonna kőolajról 3,3 millió tonnára esett vissza – jelenti a G7. A teljes uniós orosz kőolajimport 2022-ben 17 százalék volt, ám egyes országok még növelték is a behozatalt. Ezek között az országok között volt a nemzetközi sajtóban oroszpártinak elkönyvelt Orbán-kormány vezette Magyarország, amihez csatlakozott többek között Bulgária és Olaszország is.
Magyarországon 43 százalékos volt az import mennyisége, és az összes uniós kőolajimport 5,1 százalékát tették ki a magyar kőolaj vásárlások. Az oroszok bevétele 2022 decemberében 1,5 milliárd euróra csökkent – korábban 2021 januárjában a legalacsonyabb bevételük 2,8 milliárd euró volt.
Az ársapka hatására az import nem csökkent, de a bevételek igen
Az orosz olaj egységára érezhetően csökkent 2022 nyara óta, ám az EU és a G7-ek által alkalmazott, december elején életbe lépett ársapka volt rá a legnagyobb hatással. A csővezetékes szállításra a magyar kormány által is kilobbizott ársapkamentesség nem hozott gyakorlati hasznot az oroszok számára, mert ennek a szállítási formának is 12 százalékkal csökkent az ára. A csővezetékes olajimport egyébként a mai napig jobban megéri, mint a hajós: 2022 óta 12 százalékkal olcsóbb.
Annak ellenére, hogy számos EU-s tagország nem vásárol az oroszoktól olajat, az oroszok eladásai nem csökkentek: a Brugel Intézet adataiból látszik, az EU helyett Kína és India lettek a legnagyobb felvásárlók. Szaporodnak azok az esetek is, amikor közvetítőkön keresztül, felségjelzés nélküli hajókba öntik át az orosz olajat.
„Mindez azt jelenti, hogy ugyan mennyiségében nem sikerül az európai import visszafogásával korlátozni az orosz kőolaj importját, de a bevételekét radikálisan lehetett így is csökkenteni. Ha közvetítőkön keresztül, feketén kell eladni, akkor ugyanis érezhetően olcsóbb lesz. Európában pedig már az ár csökkentésével sem találnak piacot.”
– foglalja össze a G7.
A Mol és a kormány jól keresett
Az orosz-ukrán háború kitörését követően a nyugati világ cégei sorra bejelentették, hogy nem vásárolnak orosz kőolajat, de csöndben sokan máshogy jártak el. A Mol például 2022 februárja után azt kommunikálta, hogy kizárólag a Barátság kőolajvezetéken érkező Ural típusú kőolajjal tudnak a százhalombattai és pozsonyi finomítói működni, az Adria kőolajvezetéken pedig nem elegendő a kapacitás. Azóta kiderült, hogy tengeri szállítással is el lehet látni a finomítókat, a csővezetékes szállítás mellett pedig van lehetőség a vasúti és folyami hajós ellátásra is.
A Carnegie Alapítvány részletes adatelemzéséből kiderült az is, hogy a Barátság kőolaj vezetéken érkező orosz Ural olaj tőzsdei jegyzése 20-30 dollárral a világpiaci ár alatt maradt, így azok a vállalatok, amik még a társadalmi nyomás ellenére is hajlandóak voltak megvenni, jelentős bevételhez jutottak. A Mol rekordnak számító, 620 milliárd forintos profitja is erre utal – még úgy is, hogy Magyarországon ennek egyre nagyobb részét vette el a kormányzat. A magyar fogyasztóknak azonban ettől nem maradt több pénz a zsebükben. A december 6-án 95 százalékosra emelt extraprofit adó a G7 becslése szerint 130-150 milliárdos nyereséget jelentett a magyar kormánynak.
Az oroszok azonban márciustól az eddig tőzsdei Urál árazás helyett egy fixált árkülönbséget szándékoznak bevezetni, hogy ne veszítsenek annyit – mindezek hatására gyorsan tovább fog süllyedni az Európába szállított orosz kőolaj mennyisége.
(Kiemelt képünk illusztráció: Húszezer köbméteres kőolajtároló a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2017. május 19-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)