Magyarország: A messzi távolba tűnik az euró bevezetése
Magyarország államelnöke, Schmitt Pál húsvét hétfőjén aláírta az új alkotmányt. Ebben nemzeti fizetőeszközként rögzítették a forintot. Ezzel valószínűleg még messzebb került az euróövezethez való csatlakozás – írja Thomas Roser, a Die Presse tudósítója.
Az EU-tagállam Magyarország számára időben valószínűleg még távolabb került az euróövezethez való csatlakozás. A 2012. január 1-én hatályba lépő új alkotmány „K” fejezetében nemzeti valutaként rögzítették a forintot. Az alkotmánytervezetben még nem szerepelt ez a fejezet. A jövőben a forint felváltása Európa egységes valutájával még egy esetleges hatalomváltás esetén is meglehetősen körülményes feladatnak bizonyulhat az új kormányok számára. Ugyan is a parlamenti kétharmados többség nemcsak az alkotmány módosításához szükséges, hanem az alkotmány szerint a nemzetközi szerződésekhez és a „sarkalatos törvényekhez” is.
A heves külföldi és belföldi bírálatok ellenére Orbán Viktor miniszterelnök jobboldali populista kormánypártja, a Fidesz nem hagyta magát eltéríteni az alkotmánytervezetétől. Az ellenzék bojkottját figyelmen kívül hagyva Schmitt Pál államelnök húsvét hétfőjén aláírta az új szabályzást. Annak ellenére, hogy a kormány alkotmányos célként az alkotmányba foglalta, hogy az államadósság nem haladhatja meg a bruttó nemzeti össztermék 50%-át, Magyarország új alaptörvénye nemcsak az alkotmányjogászok között, hanem gazdasági körökben is kételyeket ébresztett. Ennek oka, hogy egy alkotmányos puccsal a jelenlegi Fidesz-hatalom birtokosai a jövő kormányai számára jelentősen korlátozták a mozgásteret.
„Még ha a Fidesz el is veszítené a következő választást, a párt rendelkezik majd elegendő hatalommal, hogy egy új kormány vesztét okozhassa”, állapítja meg Szabados Krisztián elemző. A jövőbeli kormányok kezét az új alkotmány „megkötné”, figyelmeztet gondterhelten a „Financial Times”.
Kicserélték a régi tagokat
Az engedelmes költségvetési tanács létrehozásával, amelynek a tagjait 6-12 év időtartamra nevezik ki, még e jelenlegi kormány esetleges leváltása esetén is képes lesz a Fidesz hosszú időre megnehezíteni az elkövetkező kabinetek életét. Sőt tartósan destabilizálhatja őket, mert az új testületnek joga van arra, hogy vétóval minden költségvetési tervet elutasítson.
Miután az elmúlt novemberben a költségvetési tanács elnöke vette magának a bátorságot, és bírálni merte az általa „túl kockázatosnak” tartott 2011. évi költségvetést, a régi tanács tagjait a Fidesz rövid úton engedelmes híveire cserélte le. A költségvetési tanács összetételét most már az alkotmány határozza meg, és szintén csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni.
Nem csak az alkotmánymódosítás, de a költségvetés- és a szociális ellátás irányvonalának a megváltoztatása is lehetetlenné válik a jövőbeni kormányok számára, mert az is az úgynevezett „sarkalatos törvények” megváltoztatásához szükséges kétharmados többséghez van kötve. A magyar választási szabályok következtében a parlamenti kétharmados többség megszerzése inkább a kivételt, sem mint a szabályt jelenti. Az új alkotmány megnehezíti a politikai változásokat, állapítja meg a „Wall Street Journal”, és az mondja, hogy „gyengíti a kölcsönös hatalmi ellenőrzés rendszerét”.
(Die Presse, nyomtatásban 2011.04.26-án)
Fordította: dr. Gonda László
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
