Magyar médiatörvény – svéd szemmel

Az európai közeledést, eszmeáramlatokat s a szabadságjogok érvényesülését is monitorozó networking társaság ezúttal a

Reporters Without Bordersnemzetközi újságírószervezet svéd csoportjánakvezetőjét, Lars Gunnar Erlandssont és a kortárs magyar irodalom számos művének svédre fordításával és Magyarországra kitekintő publicisztikáival magának nevet szerzett Ervin Rosenberget hívta meg a vitaestre, melyet a svéd köztelevízió egykori brüsszeli tudósítója, Ewa Hedlund vezetett, s amelyen mintegy harminc szakmai érdeklődő vett részt.


Az RWB svéd elnöke elmondta, hogy a minap Budapesten tett látogatása során (mint erről a Klubrádió EuroZónacímű műsora is beszámolt) komoly aggodalomra okot adó tapasztalatokat szerzett az új magyar médiatörvény mibenlétével és a magyar média, külön figyelemmel a közmédia működésével kapcsolatban. Utalt az osztrák újságírószövetség szolidáris fellépésére, azaz, hogy az Európai Unió figyeljen és hasson oda, hogy a magyar kormány sürgősen változtasson az európai mércével elfogadhatatlan médiapolitikáján és a vonatkozó magyar törvényeken. Erlandsson elmondta azt is, hogy az RWB nemrég londoni értekezletén ’égetően aktuálisnak’ nevezték a sajtószabadságnak, a magyar kormány általi több szempontból is durva megsértését.

Elhangzott még, hogy míg az utóbbi évtizedben elsősorban a volt szovjet tagállamokat marasztalta el az európai sajtószabadsággal foglalkozó és ajánlásokat megfogalmazó szervezet, ma Magyarország – párban Olaszországgal! – szintén e dicstelen társasághoz tartozik. Ezek kormányainak törekvései, nem utolsó sorban, médiapolitikája terén mutatkozó párhuzamok sem maradtak említés nélkül.

Noha a jelenlévő svéd és itt élő kelet-európai származású, illetve az ottani országok számára tudósító újságírók meglehetősen tájékozottak voltak a magyar helyzetet illetően, az elhangzott részletes helyzetleírás és háttérinformációk – például az új magyar médiatörvény és a médiahatóság tevékenységének részletei, a politika-gazdaság-média összefonódásának megismerése, a magyar politikai ellenzék gyakorlatilag nem létező hangja, s nem utolsósorban a magyar médiában kiáltóan hiányzó szolidaritás – egyrészt értetlenséget, másrészt reagálási kényszert váltottak ki.


A résztvevők egyetértettek abban, hogy az európai újságírószervezetek – az osztrák példát megragadva – hallassák hangjukat az EU emberjogi és szakmai fórumain, annak érdekében, hogy a tarthatatlan magyarországi média-helyzetért felelős magyar-, s a sajtószabadságot korlátozó más kormányokkal szemben változást kényszerítsen ki az EU.

Az elsődleges és magától értetődő okokon túl azért is, mert a viszonylag kevés közös figyelemre méltatott ’soft’ területek – mint például, az esélyegyenlőség, a szólásszabadság és mások – a kényesen szemmel tartott gazdaság sikerességi mutatóival is szoros összefüggésben vannak. S mert az EU morális szempontból sem engedheti meg magának, hogy tagállamai bármelyikében ne tartsák tiszteletben ezeket az alapjogokat – nem utolsósorban azért, mert a csatlakozni vágyó országokkal, a belépésük feltételeként támasztott követelményeknek a tagok magatartása nem mondhat ellent.


Foto: Owe Ivarsson, Euroforum, Thierry Charlier, Göteborg Posten


Még több érdekes olvasnivaló a

SVÉDASZTALkínálatában.