Megváltozik a kovász fogalma, rengeteg pékáru tűnhet el a boltokból

A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottságának döntése értelmében a jövőben csak azokat a pékárukat lehet majd kovászosnak nevezni, amikben valóban megtalálható lesz a kovász.

2024. május 23., 13:25

Szerző:

Mivel a pékáruknál az utóbbi években a kovász egy olyan prémium termékre utaló jelző lett, amelyhez magasabb árat lehet társítani, előszeretettel operálnak vele a boltok és a pékségek, ám ezt már nem sokáig tehetik meg – írja cikkében a g7.hu. A Magyar Élelmiszerkönyv Sütőipari és Cukrász Szakbizottsága ugyanis a piaci szereplők észrevételei alapján új előírás-tervezetet dolgozott ki a „kovászos” jelző használatára. Ebben módosítják a kovász fogalmát, az élesztő maximális mennyiségének és az érlelési idő minimális időtartamának meghatározásával.

A módosítást a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottsága nemrég már jóváhagyta, jelenleg a módosítás hatályba léptetéséhez szükséges jogalkotási folyamat zajlik. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem lehet majd ráakasztani a kovászos jelzőt minden olyan pékárura, amelyet döntően élesztővel futtatnak fel nagyon rövid idő alatt. Ezzel a piac belépő szintű szegmensénél akár el is érhetik, hogy megszűnjön a kovászos elnevezés, de ez a határértékektől függ majd.

A g7.hu cikkében felidézte, hogy a nagyüzemekből származó pékárukra ma általánosságban az jellemző, hogy ha kovászosnak nevezik a terméket, akkor van benne ugyan kovász, de csak kis mennyiségben. A kelesztést általában ilyenkor is a sokkal gyorsabb és egyszerűbb gyártás lehetőségét biztosító élesztővel végzik, a kis mennyiségű kovász inkább csak az ízt módosítja, és megteremti a kovászos jelző használatának lehetőségét.

A portál megkeresésére az Agrárminisztérium közölte, a jelenleg hatályos Magyar Élelmiszerkönyvben a kovászos jelző nem szabályozott, mivel az előírás nem határozza meg a sütőipari termékekben jelen lévő kovász vagy a kovászt helyettesítő kovászkészítmény minimális mennyiségét. A jogszabályok azonban lehetőséget adnak arra, hogy a kenyér elnevezésében és a terméket kísérő kommunikációban a kovászra utaló kifejezés megjelenhessen.

Végül a lap kiemelte, jelenleg a magyar vásárló azt hiszi, hogy a boltok döntő részében kapható kovászosnak nevezett élesztős kenyér ugyanaz, mint a kis pékségekben kapható, kizárólag kovászos termék. A mintegy 50 kisebb vállalkozást összefogó Magyar Kézműves Kenyér Társaság (MKKT) a szaktárcának korábban azt javasolta, tegyenek különbséget azzal, hogy bevezetik az Élelmiszerkönyvbe a „természetes kovász” (vagyis az élesztő nélküli verzió) fogalmát. Mos úgy tűnik, ez a kérés meghallgattatott.

A kovász tálcán kínálja az egészséget

Persze még így is előfordulhat, hogy valaki nem bízik majd a boltokban kapható termékekben, és inkább úgy dönt, otthon készít magának kovászt, majd abból kenyeret. A házi kovász elkészítési módját érdemes megismerni, ugyanis a legfinomabb kenyér nem élesztővel, hanem otthon nevelt házi kovásszal készül. A kovász a tésztát lazítja, szellős állományúvá, és kellemesen savanykás ízűvé teszi. Természetesen tartósítja a kenyeret és péksüteményt a benne keletkező ecetsavnak köszönhetően, így az több nap után is ugyanolyan finom, rugalmas és ízletes marad. 

A kovászos kenyér fogyasztása kedvezőbb az emberi test számára, mint az élesztős kenyér fogyasztása. A kovászos kenyerek a hosszú érési idő alatt lebontják a szénhidrátokat, így az ilyen kenyér vagy pékáru nem emeli meg hirtelen a vércukor szintet. A kovász és a „jó” baktériumok elő emésztik a glutént (fehérjét) a kenyérben, így azoknak akik emésztési problémákkal küzdenek (irritábilis bél szindróma, lisztérzékenység egyes fajtái), könnyebb megemészteni a kovászos kenyereket. Ráadásul a kovászos kenyerekhez nem szükséges semmilyen adalékanyagot adni, így nem terheljük szervezetünket fölösleges anyagokkal.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Antoine Boureau / Hans Lucas / AFP)