Házi kenyér, amelyet nem kell dagasztani

Régen az asszonyok maguk készítették a család kenyerét. A szokás a pandémia alatt vált újra a mindennapok részévé, amikor jutott elég idő arra, hogy a kenyeret jól bedagasszuk és várjuk, hogy megkeljen. Most egy olyan kenyér receptet kínálunk, amely nem igényel dagasztást, csak kelesztést, és a végeredmény egy kívül roppanós, belül omlós házi kenyér.

2024. április 13., 10:34

Szerző:

A gyűjtögető életmódot folytató ősember a magvakat először természetes formájában, majd a tűz megismerésével megpörkölve rágcsálta el. Hamarosan rájött arra, hogy a rágás fáradságát megtakaríthatja, ha vízzel megfőzve kását készít. Egyszerűbbé vált munkája, amikor felfedezte, hogy a sokáig puhuló magvakat meg is lehet őrölni, vízzel pedig lepény készíthető belőlük. A régészek gyakran találtak olyan nagyméretű lapos edényeket, amelyekben feltehetően lepényt lehetett sütni. A lepényből – azaz a kovásztalan kenyérből – fejlődött ki a kovászos kenyér.

Étkezésre legkorábban árpát és zabot használtak. A rozs a népvándorlás korában terjedt el, a búza pedig a hagyományok szerint Ázsiából származik.

A magyarok már az őshazában a téli szállások környékén étkezési célra gabonát termesztettek. A lepénykészítés fárasztó munkáját asszonyok végezték.

A kenyér eredete

A kenyér eredete mondákban, eposzokban, vallásos szövegekben írásos formában megtalálható a mezopotán, asszír, egyiptomi, görög, római írásokban. Megjelenik a fáraók sírjainak díszes falán, a görög frízek életképeiben. A keresztény vallás különös tiszteletet adott a kenyérnek. A vallási szertartásokon a kovásztalan kenyér – az ostya – Jézus testét szimbolizálja.

A kenyér az idők folyamán a legfontosabb élelmiszer lett és értelmezésében az életfenntartás összes szükségletét jellemezte. Gondoljunk csak a kenyérrel és sóval történő vendégfogadás szokására, a kenyere javát megevő idős emberre, vagy a kenyérgondokkal küszködő szegényekre.

A mai kenyér alapjául szolgáló gabonafélék nem mindig voltak ismertek. 5-10 ezer évvel ezelőtt gyakorlatilag bármilyen növény terméséből valamifajta kenyeret készítettek ami erre alkalmas volt. Az egyiptomiak például a lótuszvirág magtermését gyűjtögették, őrölték, meggyúrták, és hosszú ideig a Nílus völgyiek tápláléka a lótuszkenyér volt.

Kb. 5000 évvel ezelőttről már olyan bizonyítékok állnak rendelkezésre, melyek szerint Kínában, vagy a magas hegyek között elterülő Tibetben árpakenyeret készítettek. Az árpa hamar elterjedt és nyoma van az egyiptomiaknál, Kis-Ázsiában, Észak-Afrikában és az ókori rómaiaknál, sőt Amerika őslakosai is fogyasztották.

A búzatermesztés bölcsője Eurázsia. A gabonafélék első tudatos szétválasztását és kezdetleges termesztését a sumerek végezték. Az első búzakenyerek kb. 7000 évvel ezelőtt jelentek meg. A British Museum Egyiptom kiállításán 2000 éves búzakenyér látható.[1] A lepénykenyerek után valószínűleg Egyiptomban született meg a kelesztett kenyér, kb. i. e. 3000 körül. Az ókori görögöknek és rómaiaknak már gazdag kenyérkultúrájuk volt, különleges és ízesített kenyereket is sütöttek; Hippokratész dietetikájában 2000 évvel ezelőtt már 17-féle kenyeret sorol fel.

 

A dagasztás nélküli házi kenyér receptje

Hozzávalók

80 dkg liszt
1 tk szárított élesztő
2 ek só
2 csipet cukor

A lisztet egy nagy tálban elvegyítjük az élesztőporral, a sóval és a cukorral, majd gyorsan simára keverjük 6,4 dl vízzel. Nem kell dagasztani. Letakarva, szobahőmérsékleten kelesztjük 18-20 óra hosszát.


A sütőt egy kapcsos tortaformával együtt előmelegítjük 240 fokra (légkeverésnél 220 fokra). A tésztát liszttel vastagon meghintett felületen félbehajtjuk vagy négyrét hajtogatjuk.


Az összehajtott tésztát óvatosan a forró tortaformába tesszük, majd az előmelegített sütőben sütjük 40-50 percig. Végül rácsra téve hagyjuk kihűlni.

Érdekességek a kenyér körül

Augusztus 20-i nemzeti ünnepünkön 1949 óta az új kenyér ünnepét is megtartjuk. Bár bevezetése politikai akarat és nem szokás vagy néphagyomány útján történt, a „mesterséges hagyomány” találkozott a szélesebb rétegek értékrendjével, így elfogadott hagyománnyá vált ünneplése. Az ünnep jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér.


2011 óta minden év augusztus 20-án Pécsett elkészítik a magyarok kenyerét, melyhez a búzát az egész Kárpát-medencéből ajánlják fel, és a program bevételeiből rászorulókat támogatnak, ezáltal kifejezve a magyar nemzet egységét.


A Pékek Világszövetsége 2001-ben kijelölte október 16-át a Kenyér Világnapjaként. 2004 óta Magyarországon is kisebb-nagyobb rendezvényekkel ünneplik.


A németországi Ulmban található az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyér Múzeum.


A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje működtetésében Komáromban, a Monostori Erődben Kenyérmúzeum várja a látogatókat.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Couleur via Pixabay)

Tegnap 15:52

A kókuszzsír segít a felesleges kilóktól megszabadulni, mivel segíti a ketózist, azaz azt a természetes anyagcsere-állapotot, amelyben a test a glükóz helyett zsírokat és ketonokat használ energiaforrásként.