Kevesebbet szán oktatásra a kormány idén, mint 13 éve

A parlament a héten tárgyalta első körben a 2024-es költségvetési javaslatot. Varga Mihály pénzügyminiszter a háború és az uniós szankciók miatt látja indokoltnak a védelmi költségvetés előterjesztését.

2023. június 16., 12:06

Szerző:

A pénzügyminiszter vitaindítójában a legfőbb feladatnak a 2010 óta elért eredmények megvédését jelölte meg. Varga Mihály a javaslatát méltatva sorolta, hogy mennyivel több pénz jut a nyugdíjasoknak, a közoktatásra, illetve az egészségügyre, mint 2010-ben.

A Népszava összefoglaló cikkében megjegyzi, hogy korábbi költségvetési törvényekben a kormány minden évre kiszámolta, hogy GDP arányosan mely területre mennyit költ, és az uniós statisztikai hivatal is ez a módszert használja az uniós tagállamok költségvetéseinek összehasonlítására.

Ezt a GDP-arányos bontást az elmúlt években már nem közölte az Orbán-kormány, de kiszámítható, hogy a kormány előrejelzése szerint a bruttó hazai termék értéke az idén 77 629 milliárd forint, ami jövőre 85 255 milliárd forintra emelkedik.

Mindezt figyelembe véve kiderül, hogy jövőre mind az oktatásra, mind az egészségügyre, de még a nyugdíjkiadásokra is lényegesen kevesebbet költ majd a magyar kormány a GDP-arányában, mint tette azt a 2010-ben a leköszönt Bajnai-kormány – jelzi a Népszava.

Hozzáteszik: míg 2010-ben az állam jóléti kiadásokra az akkori GDP 30,7 százalékát költötte, jövőre ez a szám 23 százalék lesz. Továbbá a nyugellátásokra 2010-ben a GDP 10,1 százalékát költötték, jövőre ez a szám 7,1 százalék lesz.

Az egészségügyre 2010-ben a GDP 4,5 százalékát költötte az állam, ez idén a bruttó hazai termék 3,6 százalékát teszi ki. Ez az adat az uniós átlagot tekintve 7 százalék.  

(Kiemelt kép: diákok a felzárkóztató órán a Nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tantermében 2020. június 2-án. MTI/Balázs Attila)