Élesen elutasítja a költségvetést a parlamenti ellenzék

A Momentum szerint a kormány magára hagyja az embereket 2024-ben, a Demokratikus Koalíció szerint Varga Mihály beterjesztett javaslata elfogadhatatlan, az MSZP pedig annak visszavonását követelte. Parlamenti összefoglaló.

2023. június 13., 16:31

Szerző:

Az ellenzéki frakciók a költségvetés délutáni vitájában reagáltak a javaslatra, amely szerint 2024 úgynevezett „háborús költségvetését” nyújtotta be Varga Mihály pénzügyminiszter. A főbb ellenzéki frakciók a javaslatot élesen elutasították.

Momentum: cserbenhagyták az embereket

A Momentum szerint rövidtávú hatalomtechnikai megfontolások jellemzik a jövő évi költségvetés tervezetét, a kormány magára hagyja az embereket, a háztartásokat, a vállalkozásokat és az önkormányzatokat egyaránt.

Lőcsei Lajos, az ellenzéki párt vezérszónoka a 2024-es költségvetési javaslat keddi parlamenti vitájában felrótta: az önkormányzatok működési támogatása csökken, a fővárost szerinte egyenesen a falhoz állítják.

Azt mondta, nem tervezték be a kiadásokba a közszféra tisztviselőinek béremelését, illetve a pedagógusok és az egyetemi oktatók bérének rendezését, nem biztosítanak megfelelő forrást a rászorulók támogatására, a szociális juttatásokra. Lőcsei Lajos összetákoltnak nevezte a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslatot, és kijelentette: felelős képviselő nem támogathatja a felelőtlen, kifejezetten káros ipar- és gazdaságpolitikát, a természetrombolást, az érzéketlen szociálpolitikát, a közoktatás lezüllesztését, a jövő generációk életesélyeinek rombolását.

MSZP: vonják vissza!

A költségvetési törvényjavaslat visszavonását és egy új, „biztonsági költségvetés” megalkotását követelte az MSZP vezérszónoka a 2024-es költségvetési indítvány vitájában az Országgyűlés keddi ülésén.

Tóth Bertalan értékelése szerint a Ház előtt lévő javaslat nem költségvetés, mert egy költségvetés tényekre és reális számításokra épül, amit viszont a Fidesz benyújtott, az egy fikció, „ábrándok, vágyak kusza összevisszasága”, amely nyomokban sem tartalmazza a valóságot.

 Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka felszólal a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. június 13-án. MTI/Soós Lajos

Az indítvány a 2022-es zárszámadás hiányában, a tényszámok ismerete nélkül készült el, így számos tételnél még maga a kormány sem tudja, hogy mi várható.

A javaslatot súlytalanná teszi továbbá az Európai Bizottsággal való megegyezés késlekedése, a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kormányzati optimizmus és a forint esetleges újabb mélyrepülésének valós veszélye.

Az MSZP ezért azt követeli, hogy kormány vonja vissza a költségvetési törvényjavaslatot, majd október 31-ig újra nyújtsa be először az adótörvények, majd azok elfogadása után a költségvetés új tervezetét.

Az ellenzéki párt javasolja továbbá, hogy a parlament alkossa meg a „biztonság költségvetését”, a közkiadásokat az uniós átlag szintjére emelve, az egészségügyre a GDP 7 százalékát, szociális támogatásokra 18, oktatásra pedig 6-6,5 százalékát költve.

DK: ez így értékelhetetlen

Nem lehet egyetérteni a büdzsé tervezetével, mert az „gondolattalan; ez a költségvetés a semmittevés költségvetése” - mondta Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka kedden az Országgyűlésben a jövő évi költségvetésről szóló javaslat vitájában.

Gyurcsány Ferenc úgy értékelt, nem támogatható a költségvetés mögött álló politika: a vívmányok megőrzésének ígérete „az ország többségének kevés”, a büdzsé tervezete pedig nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek elmozdulást mutatnának a Demokratikus Koalíció (DK) által kívánatosnak tartott irányba.

Szerinte mind az oktatás, mind az egészségügy területén romlik a hazai helyzet, egyre nagyobb vagyonhányad összpontosul a leggazdagabbak kezében, miközben az elmúlt tíz évben egyre kevesebb lett a munkabérből származó, és több a tőkejövedelem, valamint a vállalati nyereség.

(Kiemelt kép: Lőcsei Lajos, a Momentum vezérszónoka felszólal a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. június 13-án. Fotó: MTI/Soós Lajos)