Hogy mi van?

Azt állítja Orbán Viktor
miniszterelnök (a varsói NATO-csúcs után a magyar sajtónak), hogy „a magunk oldalára állítottuk a NATO-t (...) kimondtuk, hogy az illegális migrációt meg kell állítani...”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy nem mondtuk ki: a NATO-csúcson elfogadott közös határozat 139 pontjából egyetlenegy sem foglalkozik a menekültválsággal, magát a válságot is csupán egyetlen mondatban említi, az „illegális migrációt” pedig sehol. A NATO mindössze azt irányozza elő – a menekültekre való utalás nélkül –, hogy segíteni fogják a Földközi-tengeren az úgynevezett Sophia hadműveletet, amelynek célja az embercsempészek elfogása, illetve a bajba került menekültek kimentése. Lehet, hogy Orbán a maga oldalára állította a NATO-t, de úgy látszik, erről csak a NATO nem tud.

azt állítja a kormány hivatalos portálja,
a Kormány.hu, hogy „rekordszámú befektetés érkezett Magyarországra az első félévben”. Magyar Levente, külügyi és külgazdasági államtitkár bejelentette, hogy „a tavalyi rekordév után” az első félévben is jelentősen nőtt a Nemzeti Befektetési Ügynökség támogatásával Magyarországra érkező külföldi beruházások száma, és ezek összértéke eléri az 1,33 milliárd eurót.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a külföldi beruházások értéke jóval kisebb, mint évekkel ezelőtt. Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint mindössze 1 milliárd 270 millió dollár értékű külföldi befektetés érkezett az országba, kevesebb mint az elmúlt húsz évben bármikor. Ha ennél idén valamivel több lesz, attól még nem kéne a csillagokat is lehazudni (és hozzászámolni) az égből.

Azt állítja Lovas István
(a Magyar Hírlapban), hogy Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár „bevallotta, hogy ötmilliárd dollárt fordítottak az Ukrajnában legitim és demokratikus módon megválasztott kormány megdöntésére”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a helyettes államtitkár nem vallott be semmit, ehelyett azt mondta, hogy „Ukrajna függetlenségének kikiáltása, 1991 óta az Egyesült Államok támogatta az ukránokat a demokratikus intézmények és technikák kifejlesztésében, a civil társadalom erősítésében, a jó kormányzás elősegítésében, mindabban, ami szükséges ahhoz, hogy Ukrajna európai legyen. Több mint ötmilliárd dollárt költöttünk arra, hogy Ukrajna elérhesse ezeket a célokat.” Vagyis nem Janukovics elnök megdöntésére fordítottak ötmilliárdot, hanem az ukrán demokratikus viszonyok megteremtésére, több mint két évtized leforgása alatt. Ráadásul Nuland beszéde 2013. december 13-án hangzott el, amikor még sejteni sem lehetett, hogy Janukovicsot 2014 februárjában elkergetik.

Azt állítja Csizmadia László,
a Civil Összefogás Fórum, vagyis a CÖF elnöke (a Magyar Hírlapban), hogy „az Európai Bizottság senki által nem választott vezetője átláthatatlan politikai alkuk szerint működteti a rábízott apparátust, amely törvényeket fogalmaz meg és szankciókat javasol”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Junckert bizony megválasztották, sőt ez volt az első eset az Európai Unió történetében, amikor az Európai Parlament nemcsak jóváhagyta az Európai Tanács jelölését, hanem titkos szavazással döntött. Egyébként az Európai Tanács ülésén is volt szavazás: ott 26 állam-, illetve kormányfő támogatta Junckert, csak David Cameron és Orbán Viktor nem. Ezek szerint tehát az európai polgárok által megválasztott miniszterelnökök vagy elnökök és az ugyancsak általuk megválasztott európai parlamenti képviselők senkik. Kivéve persze két valakit: Orbánt és Cameront.