hírek

Elismerés
Idén Mészáros Antónia (ATV) és Tóta W. Árpád (HVG) mellett a 168 Óra munkatársa, Ónody-Molnár Dóra kapta a Bossányi-díjat. A kiváló újságíró emlékére alapított elismerést 2002 óta ítélik oda olyan újságíróknak, akik tevékenységükkel Bossányi Katalin munkásságának szellemiségét őrzik.

Áfacsökkentés
Öt százalékra csökkenhet jövőre a tej, a tojás és a baromfi áfája – jelentette be a múlt héten Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint az internethasználat és az éttermi szolgáltatások áfája is mérséklődhet – utóbbi két ütemben.

Nyugdíjemelés
0,9 százalékos nyugdíjemelés jöhet jövőre. Varga Mihály hangsúlyozta: a cél az, hogy az ellátások megőrizzék reálértéküket, ezért a tervezett infláció mértékével megegyező nyugdíjemelést javasol a kormány. Az Mfor.hu arra emlékeztetett, hogy 1999 óta még egyszer sem volt 1 százaléknál kisebb a nyugdíjemelés.

Pálinka
„A pálinka nemzeti kincsünk és nemzeti italunk. A magyar nemzet jövője is a pálinkáról fog szólni” – jelentette ki Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára a gyulai pálinkafesztivál keretében megrendezett jövedéki konferencián. Elhangzott az is, hogy az új, most készülő jövedéki törvény segíteni fogja a pálinkakészítőket.

Nyaraló
Újabb, Orbán Viktorhoz köthető nyaraló nyomára bukkant a Magyar Narancs. Az alcsútdobozi Rézhegyen álló örökpanorámás épületben már többször is látták Orbán Viktort és feleségét a közelben élők. A házat a földhivatali nyilvántartás szerint évekkel ezelőtt Mészáros Lőrinc vásárolta meg, majd a 3800 négyzetméternél valamivel nagyobb telek és a rajta lévő épület 2013-ban adásvétel útján Orbán Győző, a kormányfő édesapja birtokába került.

LOGÓPÁLYÁZAT
Bemutatták a 2024-es olimpiára és paralimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémáját.

A logó meghatározó elemei: a Szabadság-szobor, a víz és az olimpiai öt karika, az utóbbi azonban „újraértelmezett” formában jelenik meg. Az emblémát a Graphasel tervezte, munkájukat csaknem 200 pályázat közül választotta ki a szakmai zsűri.

Bicikli
Éles vita alakult ki Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid korábbi BKK-vezető között egy, a hivatalból kiszivárgott főpolgármesteri utasítás miatt. Eszerint felül kell vizsgálni a budapesti kerékpározás feltételrendszerét, ám többek úgy vélik, ez az eddigi vívmányok megnyirbálását jelentené. Vitézy úgy fogalmazott: óriási visszalépés volna, ha a bringás közlekedés visszafejlesztésébe kezdene a főváros vezetése. Tarlós tagadta, hogy lenne ilyen szándéka, állította, hogy csak a párhuzamosságokat akarja megszüntetni, Vitézyről pedig azt mondta: „Nem egy mindenhonnan elcsapott, sértődött, egy bezárt múzeumot vezető közgazdász fogja egy nightklubból meghatározni, hogy milyen lesz Budapest közlekedése.” Kijelentette azt is, hogy biztosan nem megy egyeztetni „a Tütü nightklubba”.

Verseny
Ringbe száll az MSZP elnöki tisztségéért Molnár Gyula is. A politikust a Deák Kör tagjai mellett Hiller István, Molnár Zsolt, Kunhalmi Ágnes és Lukács Zoltán is támogatja. Portrénk a 22. oldalon olvasható.

EMLÉKEZÉS
Idén immár 14. alkalommal rendezték meg a fővárosban az Élet menetét a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján. A fő szónok az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője, Röhrig Géza volt, aki beszédében Kertész Imrére emlékezett. A résztvevőkhöz először szóltak közösen a történelmi egyházak vezetői.

Kvótaharc a semmivel

Kétszázmilliárd forintba kerülne Magyarországnak a migránsok uniós kvóta szerinti betelepítése az első évben, és valószínűleg az EU, ahogy eddig sem tette, ezután sem adna hozzá támogatást – nyilatkozta a kereszténydemokrata Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a napokban a Magyar Időknek. Hozzátette, az uniós kvótában előírt betelepítésre annyit kellene költeni, mint a pedagógus-életpályamodell bevezetésére. Erre nincs elegendő kapacitás – jelentette ki –, kiváltképp annak figyelembe vételével, hogy a hétköznapi megélhetést, a szociális biztonságot és a magyarok munkahelyeit veszélyeztetné a bevándorlók betelepítése.

Nem lehet tudni, hogy Rétvári Bence ezt a kétszázmilliárd forintot – amely megegyezik a Liget-beruházásra szánt összeggel – miből kalkulálta ki, miként azt sem, miért hozakodott most elő vele, hiszen nem lesznek kötelező kvóták. Egyébként az eredeti terv szerint Magyarországnak 307 menekültet kellett volna befogadnia – ez a szám bizonyosan nincs arányban az államtitkár által hangoztatott összeggel. Kötelező kvóta híján viszont bizonyosnak látszik, hogy a témát a magyar kormány folyamatosan napirenden kívánja tartani – a Fidesz tavaly ősszel indított aláírásgyűjtést a menekültkvóta ellen, s a kormány azóta is temérdek pénzt fordított a migránsok elleni kampányra, a kvóta ellen pedig állítólag közel kétmillió aláírást gyűjtöttek össze.

Azt, hogy a téma folyamatosan napirenden lesz, garantálja az is, hogy Magyarország – ahogy azt Völner Pál igazságügyi államtitkár a közelmúltban be is jelentette – nem vonja vissza az Európai Unió Bíróságához benyújtott keresetét, amit nem is tartanak okafogyottnak. Völner azt mondta: mindaddig nem is lesz az, sem a kötelező kvóta elleni kereset, sem az ugyancsak erről szóló referendum, amíg Magyarország garanciát nem kap arra, hogy a kvótát nem próbálják meg később újra kötelezővé tenni.

Kék szalaggal az oktatásért
Szerdán, lapzártánk után, az ország számos óvodájában és iskolájában egész napos sztrájkot tartottak a pedagógusok, illetve az óvodai dolgozók, mert a kormány nem hajlandó teljesíteni követeléseiket. Csatlakoztak hozzájuk a szociális szakma képviselői is. A 168 Óra címlapon, kék szalaggal jelzi szolidaritását.

Hétfőn Galló Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) elnöke azt közölte: a sztrájkbizottság követelései közül csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átalakításával kapcsolatban történt előrelépés, de sem a kötelező óraszámok rögzítéséről, sem a bérpótlékokról nem született megegyezés.

Lapunkat hétfőn és kedden több olyan tanár is megkereste, akik arról panaszkodtak, hogy behívatja őket az igazgató, s igyekszik lebeszélni a munkabeszüntetésről, illetve tudomásuk van arról, hogy „föntről” leszóltak az intézményvezetőnek: jobb volna fölvenni a munkát. A VS.hu megkereste a pedagógus-szakszervezeteket, a PSZ, valamint a Mendrey László vezette PDSZ szintén azt állította: hozzájuk is érkeztek panaszok arról, hogy a fenntartók fenyegetik a sztrájkolni akarókat.

Mindezt a humántárca tagadta, s közleményben szögezte le: „Mindenkinek joga van a jogszerű sztrájkban való részvételhez, emiatt senkivel szemben nem tehető hátrányos intézkedés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem a múltban, sem a jövőben nem kíván senkit sem listázni, sem megfélemlíteni szakmai, politikai vagy egyéb nézetei alapján, erre utasítást nem adott és nem is adhatott.”
Mindenesetre Udvardy György pécsi püspök úgy érezte, ez nem vonatkozik az egyházi iskolákra, mivel a Pécsi Egyházmegye megtiltotta a sztrájkot az általa fenntartott intézményeknek. Egy katolikus iskola hirdetőfalára kikerült ugyanis az a felhívás, amely szerint „püspök úr állásfoglalása, kérése egyértelmű: a pedagógusoktól azt kéri, semmilyen munkabeszüntetés, sztrájk kezdeményezésben ne vegyenek részt, ellenkező esetben él eljárási jogával”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a püspök állásfoglalása jog- és törvénysértő, ráadásul – ahogy Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője nyilatkozta a Népszabadságnak – a püspökség bűncselekményt valósít meg, amikor fenyegetéssel próbálja alkalmazottait elijeszteni a sztrájktól.