hírek

Brexit-vég
Sorra dőlnek ki a Brexit-kampányt sikerre vivő politikusok: előbb Boris Johnson, London korábbi főpolgármestere jelentette be, hogy nem lesz a lemondását bejelentő David Cameron miniszterelnök utódja, majd az euroszkeptikus UKIP elnöke, Nigel Farage közölte: lemond a párt vezetéséről.
Összeállításunk a 34. oldalon.

Tűzszerész-tragédia
A múlt héten egy bomba hatástalanítása során életét vesztette a Hortobágyon négy tűzszerész. Valamennyiüket hősi halottá nyilvánították. A tűzszerészek – akik mindannyian kiválóan felkészült, tapasztalt szakemberek voltak – az egykori bombavetőtér mentesítésén dolgoztak. Utóbb kiderült, hogy a katonák nem voltak biztosítva. Ezt Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter azzal magyarázta, hogy a katonákra korábban megkötött biztosítás a társaságok számára aránytalanul előnyös volt, a tárca számára viszont összességében több száz millió forintos kiadást jelentett. A tragédia miatti kártérítést így a magyar államnak kell állnia.

Békés Pride
Hatalmas tömeg vett részt a múlt hét végén a 21. alkalommal megrendezett Budapest Pride felvonuláson. Az LMBTQ közösség rendezvényének szóvivője, Karlik Cintia megköszönte a résztvevőknek, hogy a félelem helyett az aktív kiállást, a szabadságot és a jogegyenlőséget választották. Atrocitás ezúttal nem történt.

Országépítők
Országépítésre hívták a Kossuth téren demonstráló egészségügyisek és pedagógusok az embereket. Az eddig külön-külön tüntető civilek most azt tervezik, hogy összesítik erőiket. Együtt rettenthetetlenek leszünk – mondta az új mozgalomról Sándor Mária, a fekete ruhás nővér a Klubrádióban, hozzátéve: elindul a szervezet, a hálózat építése, amely átjárhatóságot biztosít a civilszervezetek között.

Terrortámadás
213 ember vesztette életét és több mint háromszázan megsebesültek a vasárnap hajnalban Bagdadban elkövetett merényletben. Vélhetően dzsihadisták egy csoportja egy robbanóanyaggal megrakott teherautót gyújtott föl a Karrada kereskedelmi negyed egyik forgalmas utcáján. A merényletet az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára. A történtek után Haider al-Abádi iraki miniszterelnök háromnapos gyászt rendelt el.

Stróman
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és felesége csak Fejér megyében mintegy 6500 hektár termőföldet vásárolt. Az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor szerint Mészáros állami megrendelésekből szerezte vagyonát, így Orbán Viktor strómanjaként a felvásárolt földjei is a miniszterelnök érdekeltségébe tartoznak. Ezekkel a földvásárlásokkal tovább nőtt Orbán Viktor vagyona, aki már így is az ország leggazdagabb embere – közölte az ellenzéki politikus. A napokban derült fény arra, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégének tulajdonában van egy 700 millió forintot érő horvátországi luxusnyaraló.

Álriport
A TV2 nem egyszerűen csak paparazzofotókkal és magánéleti információkkal próbálta lejáratni Spéder Zoltánt, az FHB vezérét, hanem szándékosan manipulálta a nézőket – derítette ki a hvg.hu. A portál szerint a kolléganőnek köszönésképpen adott pusziból így lett csókjelenet, a 35 milliós luxusverda valójában csak 10 milliót ér, a Spéder súlyos operációjaként tálalt eset pedig egy sima vakbélműtét volt.

Gyász
Nyolcvanhét éves korában meghalt Elie Wiesel holokauszttúlélő, Nobel-békedíjas amerikai zsidó író – közölte szombaton az izraeli Jad Vasem Holokauszt Emlékközpont.
Megemlékezésünk az 50. és az 52. oldalon.

Fanyalgás
Kikezdték a magyar labdarúgó-válogatott német szövetségi kapitányát, Bernd Storckot. Először a FourFourTwo szaklap próbálta csitítani a válogatott szereplését követő eufóriát, majd Bognár György, a Puskás Akadémia szakmai vezetője jelentette ki, hogy a csapat eredménye valójában Dárdai Pál szakmai munkájának sikere, Storck ehhez nem tett hozzá semmit. Bognár arra nem tért ki, hogy Storck emelte a gárdába például azt a Kleinheisler Lászlót, akit a Videoton az NB III-as csapatába száműzött, ma viszont már a német első osztályban szereplő Bréma labdarúgója.
Írásunk az Eb-ről a 31. oldalon.

Háború a Ligetben

A budapestiek 81 százaléka támogatná a Városliget megújítását, de új épületeket, múzeumokat nem építene a parkba, azaz megőrizné a Városliget eredeti közpark jellegét – adta hírül a Medián közvélemény-kutató, amelynek legfrissebb kimutatása szerint még ennél is többen, a fővárosban élők 86 százaléka ért egyet azzal, hogy a tervezett múzeumok ne a Városligetben, hanem a zöldterületeket nem veszélyeztető helyszíneken kapjanak helyet. Az Ipsos ugyanakkor azt mérte, hogy a Városliget használóinak kétharmada támogatja a Liget-projekt célkitűzését, de csak azzal a kitétellel, ha a park zöldterületét is fejlesztik és annak nagyságát növelik.

A Liget már nemcsak a megosztottságot szimbolizálja, hanem azt is, hogy ma Magyarországon szinte bármi megtörténhet: lényegében állóháború folyt a Közlekedési Múzeumnál, ahol többször is lökdösődés és kisebb verekedés alakult ki a Liget-védők és a múzeumhoz kirendelt biztonsági emberek között, akik állításuk szerint a Városliget Zrt. megbízásából jártak el. A helyzet akkor vált igazán élessé, amikor a Liget-védők egy nagyjából 45 fős csoportja betört a múzeum körbekordonozott területére, egyikük felmászott az épület tetejére. A rendőrség kiszorította az addigra 100-120 fős tömeget, és intézkedett azokkal szemben, akik nem voltak hajlandók elmenni. Az épület tetején lévő Komáromy Gergely aktivista végül önszántából mászott le a kéményről. A rendőrök megbilincselték, majd a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai osztályára vitték azzal az indokkal, hogy öngyilkosságot akart elkövetni. Nem sokkal később a tüntetők ráültek a múzeumhoz érkező markológépre, hogy megakadályozzák a behajtását. A rendőrség ekkor már rohamsisakban, gumibottal a kézben, rángatva szabadította fel az utat, majd újabb demonstrálókat vett őrizetbe.

Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa közleményben jelezte: a múzeum felújítását végző Városliget Zrt. feljelentést tesz az egyik tiltakozó aktivista bántalmazása miatt. A bántalmazást elfogadhatatlannak tartja és egyetért a történtek kivizsgálásával Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója is.

Kibeszélők

Lázár János kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón kijelentette: nem tudna jó szívvel az EU-ban való bennmaradásra szavazni, és ha lenne egy erről szóló voksolás, akkor vagy nem menne el, vagy pedig nemmel szavazna. Hozzátette, hogy ez szigorúan a magánvéleménye. Ezt a kijelentést fejelte meg Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki az ATV-ben azt fejtegette, hogy a Brexit valójában a Brüsszelben elkövetett hibák következménye. Arra a kérdésre, hogy ő személyesen a kilépés mellett szavazna-e, ha lenne ilyen referendum, azt válaszolta: ha a migrációs ügy kapcsán tennék fel ezt a kérdést, akkor igen. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke viszont a 444 kérdésére emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök azon mondataira, amelyek szerint „Magyarországon akkor sem lesz népszavazás az uniós tagságról, ha végül a kvótanépszavazás után sem sikerül keresztülvinni a magyar migrációs álláspontot”.

Az Orbán által mondottak azonban nem mindenkit nyugtatnak meg. Bojár Gábor nagyvállalkozó, a Graphisoft és az Aquincumi Technológiai Intézet alapítója egy, a hvg.hu-n megjelent cikkében például arról írt: egyértelmű, hogy Orbán Viktor ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból. „Úgy gondolom, hogy számára fontosabb a hatalom korlátjainak felszámolása, mint a GDP átlagosan kb. négy százalékát kitevő uniós pénz. Nála a pénz ugyanis nem cél, hanem eszköz a hatalom megszerzése és megtartása érdekében” – írta Bojár. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Brüsszel-ellenes hangulatkeltés ellenére nehéz dolga lenne annak, aki az országot ki akarná vezetni az EU-ból: a Medián legutóbbi felmérése szerint Magyarország lakosságának 77 százaléka továbbra is EU-párti. Áder János államfő egyébként október 2-ra írta ki a kötelező betelepítésről szóló népszavazást.