Hírek

Menekültválság: magyar–szerb konfliktus
Aggodalmát fejezte ki Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter, mert – mint mondta – információi szerint Magyarország nemcsak a tranzitzóna területére irányítja vissza a migránsokat, hanem „minden jogi alap nélkül, a nemzetközi jogot sértve a migránsokat megpróbálták Szerbia területére visszaküldeni”.

Múlt kedden éjfélkor lépett életbe az új magyar határőrizeti rendszer a Szerbiával és a Horvátországgal közös határszakaszon, amelynek lényege: a határtól számított nyolc kilométeres sávban elfogott migránsokat, ha nem követtek el bűncselekményt, a rendőrség figyelmezteti, visszaszállítja a kerítéshez, s ott a legközelebbi tranzitzóna felé irányítják őket, ahol benyújthatják menedékkérelmüket. Akiknél bizonyítható, hogy átlépték vagy megrongálták a határzárat, illetve embercsempészettel gyanúsíthatók, azok ellen továbbra is büntetőeljárás indul. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a rendőrség a szerb–magyar határtól nyolc kilométeren belül – tehát már bőven magyar területen – elfogott menedékkérőket visszakényszerítse a határkerítés mögé, megtagadva, hogy menedékkérelmüket benyújtsák.

Az ENSZ szerbiai képviselete jelezte: romlik a szerb–magyar határon várakozó migránsok helyzete, számuk két nap alatt megduplázódott, és többen is arról számoltak be, hogy a magyar hatóságok nem engedték, hogy átadják menedékjogi kérelmüket, és „visszazavarták őket Szerbiába”. Az ENSZ közleménye szerint a nemzetközi jog értelmében minden menedékkérőnek joga van ahhoz, hogy belépjen annak az országnak a területére, ahol menedéket akar kérni.

Szegregáció: vita itthon és az unióban

A roma gyerekek szegregációja miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárás árnyékában rendezett nemzetközi konferenciát a kormány Együtt kezdtük, együtt folytatjuk! címmel. Balog Zoltán miniszter nyitóbeszédében ismét szembeállította a magyarországi romák és a menekültek ügyét, mondván: a bizottság új források nélkül arra akarja kényszeríteni a kormányt, hogy a felzárkózásra szánt pénzekből csoportosítson át a migránsok integrációjára. Ezzel szerinte „a szegények közti rivalizáció jön létre”, ami nem tesz jót az ügynek. Navracsics Tibor viszont egyértelműen kiállt az Európai Unió és ezen belül a romák társadalmi integrációja mellett. A magyar biztos szerint a bizottságnak lépnie kell minden olyan esetben, amikor nem látja biztosítva a roma közösség hozzáférését az oktatáshoz.

– Senki nem vitatja, hogy Csehország, Szlovákia, Magyarország elkötelezettek. A vita a lépésekről és a tempóról szól – fűzte hozzá, célozva arra, hogy a hangzatos szavak helyett a tetteket vizsgálja a testület.
Közben befogadta az Emberi Jogok Európai Bírósága egy nyíregyházi roma kislány ügyét. Kósa Amanda 2011-ben abban a cigány iskolában volt kénytelen elkezdeni a tanévet, amelyet a nyíregyházi fideszes önkormányzat együttműködésével a Magyar Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Főegyházmegyéje nyitott újra a város zömmel romák lakta telepén. A nyíregyházi Huszár-telepen korábban működött iskola, ahová a telepi cigány gyerekek jártak, de azt 2007-ben az akkori városvezetés éppen azért zárta be, mert szegregáltan működött. A jelenleg Sója Miklósról elnevezett görögkatolikus intézmény 2011-es megnyitása után az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) pert indított a romák oktatási elkülönítése miatt, de nemcsak a fenntartó egyház, hanem már az új önkormányzat ellen is. A per jogtörténeti eseménnyé vált Magyarországon: az első- és a másodfokú bíróság is szóról szóra megegyező ítéletben mondta ki, hogy a Sója iskola jogellenesen különíti el a roma gyerekeket. A Kúria azonban ezekkel minden szempontból ellentétes ítéletet hozott, amikor lényegében azt mondta ki, hogy a felekezeti oktatás örve alatt igenis szabad szegregálni. A Kúria döntése miatt a CFCF az Európai Bizottsághoz fordult, amely – többek között a nyíregyházi ügy miatt is – idén májusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Kormánykabinetek
A kormányzat munkája egy gazdasági és egy stratégiai kormánykabinetbe tagozódik a jövőben – jelentette be a miniszterelnök döntését Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Sajtóértesülések szerint az előbbit Varga Mihály, az utóbbit Lázár vezeti majd.

Quaestor
Megkezdődött a Quaestor-per tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség csaknem 5500-rendbeli csalással vádolja az érintetteket, a vádbeli cselekmények elkövetési értéke meghaladja a 77 milliárd forintot. Az ügynek több mint harmincezer sértettje van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalatikötvény-kibocsátásából 150 milliárd forint értékű volt fiktív.

Liget-csata
Folytatódtak a Liget-védők, a rendőrség és a biztonsági őrök közötti összetűzések. Múlt szerda óta hatvanhárom Liget-védővel szemben intézkedtek a rendőrök, közülük tizenkettőt előállítottak, volt, akit már el is ítélt a bíróság. Több tüntető arról számolt be, hogy a biztonsági őrök lökdösték és megütötték őket, Gulyás Márton aktivista ujját pedig eltörték. Tóth Csaba, a Városliget Zrt. munkálatait védő biztonságiak vezére az Origónak azt mondta: nem igaz, hogy szándékosan verték volna a Liget-védőket, ahogy az sem, hogy komoly politikai kapcsolatai lennének a Fidesszel.

Habony-stop
Tarlós István főpolgármester megtiltotta Budapest központi közbeszerzési cégének, hogy együtt dolgozzon a Habony Árpád és Rogán Antal köréhez tartozó Kosik Ügyvédi Irodával. Tarlós szerint nem indokolt, hogy a cég bármilyen ügyvédi irodával szerződést kössön.
Interjúnk a 30. oldalon.

Csere
Bártfai-Mager Andrea váltja a nyugdíjba vonuló Németh Lászlóné államtitkárt, ő lesz a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos. A Matolcsy György köréhez tartozó szakember feltűnésével kikerül Lázár János portfóliójából a terület, s közvetlenül a miniszterelnök felügyelete alá tartozik majd.

A postáról szóló cikkünk a 25. oldalon.

Újonc
Tóth Bertalant választották az MSZP parlamenti frakcióvezetőjének a távozó Tóbiás József helyére. Tóth „kőkemény” ellenzékiséget ígért.

Portrénk a 22. oldalon.

Jogerős
Jogerősen pert nyert a Magyar Nemzeti Bank ellen a szocialista Burány Sándor. Így a jegybanknak a felügyelőbizottságnak küldött, ingatlanvásárlásokról szóló tájékoztatókat nyilvánosságra kell hoznia.

Bajnok
Hosszabbításban 1-0-ra győzte le a házigazda francia csapatot a 15. labdarúgó-Európa-bajnokság vasárnapi döntőjében a portugál válogatott, így az ország most először nyerte el a kupát. Korábban a magyar csapat 3-3-as döntetlent játszott Portugáliával.

Cikkünk a 60. oldalon.

Váltás
Theresa May Nagy-Britannia új miniszterelnöke, miután egyetlen vetélytársa, Andrea Leadsom hétfő reggel bejelentette visszalépését. A Konzervatív Párt új vezetője, az eddigi belügyminiszter szerint „a Brexit, az Brexit, és mi sikert fogunk kovácsolni belőle”.

NATO-csúcs
A NATO az Oroszországgal kötött megállapodás megsértése nélkül erősíti meg „a keleti szárny” védelmét – mondta Orbán Viktor, miután részt vett a varsói NATO-csúcson. A NATO-csúcstalálkozó résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, eszerint a minden irányból érkező fenyegetésekkel, így a terrorizmussal szembeni védelmi és elrettentő erő fokozását, az euroatlanti térség és Európa egységét, az Oroszországgal folytatandó értelmes párbeszédet tartják a legfontosabb szempontnak, és jelezték: a migránsválság kezelésében is fokozott segítséget akarnak nyújtani.

Erőszak
Öt rendőr meghalt, hét megsebesült, két civil pedig könnyebb sérüléseket szenvedett, amikor a rendőri erőszak és túlkapások elleni tüntetés alatt orvlövészek tüzet nyitottak a rendőrökre Amerikában, Dallasban. Három feltételezett elkövetőt letartóztattak, a negyediket egy robotra erősített robbanószerkezettel likvidálták.

Cikkünk a 40. oldalon.