Háborús üzemmódra állt át a magyar jegybank
Külső kínálati tényezők állhatnak az infláció megugrása mögött.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön az előző hetinél 30 bázisponttal magasabb, 6,15 százalékos kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét.
Keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. Ezzel az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 7,40 százalékra emelkedett, amivel az eddigi 55 bázisponttal szemben tágabb, legfeljebb 155 bázispontnyi tér nyílt meg az irányadó egyhetes betététi kamat további emeléséhez. A friss inflációs jelentés a decemberben jelzett 4,7-5,1 százalékkal szemben 7,5-9,8 százalékosra emelte az MNB idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. A múlt héten nem változtatott az előző héten 50 bázispont emeléssel 5,85 százalékon meghirdetett kamaton a jegybank. Az előző hetinél 264 milliárd forinttal kevesebb, 9326 milliárd forint betétre tettek ajánlatot a bankok, amit az MNB teljes egyészében befogadott.
Főképp külső kínálati tényezők állnak az infláció megugrása mögött, amely idén elérheti a 7,5-9,8 százalékot, ami „komoly revíziónak” számít a korábbiakban várt 5 százalék körüli értékhez képest – mondta Balatoni András, a MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője a jegybank Youtube-csatornáján közvetített sajtótájékoztatón csütörtökön.
A legfrissebb Inflációs jelentést ismertetve kiemelte: a magyar inflációs adat régiós szinten az alacsonyabbak között van, Csehországban és Lengyelországban is gyorsabb drágulást várnak, a román előrejelzés pedig megegyezik a magyar adat felső értékével. Az orosz-ukrán háború kitörése újabb impulzus az inflációra a gazdasági újranyitás, az energiaárak emelkedése és az élelmiszerárak növekedése után, így az inflációs toleranciasáv elérése későbbre, 2023-ra tolódik – jegyezte meg.
(Kiemelt kép: Pesti Hírlap archív)