Glédában kell állnia a költségvetésnek a hitelért cserébe

Az 530 millió dollárról (vagyis kicsivel több mint 400 millió euróról) szóló, 2010. márciusig érvényes hitelkeret-megállapodás már tavaly novemberben megszületett, de azt csak a hét végén, belgrádi tárgyalásai után hagyta jóvá az IMF igazgatótanácsa. A döntést eredetileg december 19-re várták, a hivatalos magyarázat szerint "technikai" okokból halasztották el egy hónappal.

Belgrádban hangsúlyozták, hogy egyelőre nem kívánnak hozzányúlni a pénzeszközhöz, csak elővigyázatosságból folyamodtak hitelért.
Radovan Jelasic, a szerb központi bank elnöke kijelentette: a hitelkeret jóváhagyása annak elismerése, hogy Szerbia olyan gazdaságpolitikát folytat, amelyet az IMF támogat, és amely többek között növeli a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket. A térségbeli országok közül elsőként Szerbia jutott hozzá a támogatáshoz - emelte ki a jegybankelnök, nyilvánvalóan a délkelet-európai országokra utalva.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF főigazgatója úgy fogalmazott, a belgrádi szervek erős és átfogó cselekvési programot dolgoztak ki, a hitelmegállapodás ezt programot támogatja.

Jurij Bajec, a szerb kormányfő tanácsadója szerint Belgrád azért volt kénytelen az IMF-hez fordulni, mert, mint mondta, "nehéz feladat a folyó fizetési mérleg ötmilliárd eurós hiányának finanszírozása a jelenlegi körülmények között, amikor csökken a külföldi tőkebeáramlás". Mint nyugati hírügynökségek megjegyzik, Szerbiát több más térségbeli országhoz hasonlóan súlyosan érintette a globális hitelszűke által kiváltott tőkekiáramlás.

A belgrádi sajtó ismertetése szerint az IMF-hitel jóváhagyásának legfőbb feltétele az volt, hogy a költségvetési hiányt lefaragják a GDP 1,75 százalékára a tavalyi 2,7 százalékról. Ennek érdekében a szerb kormánynak vissza kell fognia a költségvetési kiadásokat, és le kell szorítania az inflációt. Belgrádi lapok szerint a program e célok megvalósítását szem előtt tartva előirányozza többek között, hogy csak korlátozott mértékben emelkedhetnek a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, továbbá csökkenteni kell a fogyasztást.

A szerb kormány a 2009-es büdzsé összeállításakor 1,5 százalékos hiánnyal és a tavalyinál érzékelhetően kisebb, 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, de elemzők szerint az utóbbi még a vártnál is alacsonyabb lehet. A pénzhígulás üteme várakozások szerint 8 százalék lesz 2009-ben.

A megállapodásban azt is kikötötték, hogy az ország devizatartalékai nem csökkenhetnek 5,1 milliárd euró alá. Feltétel továbbá a szerb gazdaság szerkezetátalakításának folytatása, egy sor állami vállalat magánkézbe adása, illetve szanálása. Ahol szükséges, még az idén el kell végezni a magántőke bevonását elősegítő korszerűsítéseket, egyúttal számos törvényt kell módosítani, így például a csődeljárás szabályait. Csökkenteni kell a vállalkozásindítás költségeit is. A megállapodás szerint a szerb kormánynak emellett erősítenie kell a jegybank függetlenségét.

Djordje Djukic, a belgrádi közgazdaságtudományi egyetem professzora szerint az IMF-fel kötött megállapodás azért jelentős, mert egyrészt rákényszeríti a kormányt és a jegybankot a fiskális és monetáris politika összehangolására, másrészt megkíméli a központi bankot attól, hogy hozzányúljon a devizatartalékokhoz a dinár árfolyam-stabilitásának fenntartása érdekében. (A szerb fizetőeszköz október óta 20 százalékot veszített az értékéből az euróhoz viszonyítva.)

A Politika című belgrádi lap meg nem nevezett gazdasági szakértőkre hivatkozva azt írta: miután idén a világgazdaság válsága miatt előreláthatólag a korábbinál kevesebb közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezik Szerbiába, nincs kizárva, hogy az IMF-hitel nem lesz elegendő, s az országnak más nemzetközi intézményektől is segítséget kell kérnie, hogy "túlélje 2009-et". Az állam magántőke híján kölcsönökkel próbálhatja meg befoltozni a költségvetésben támadt lyukakat - idézte az újság Miroslav Zdravkovicot, a Makroökonómiai elemzések és irányvonalak című kiadvány munkatársát.
Az IMF eddig összesen több mint 30 milliárd dollár értékben kötött megállapodásokat kelet-európai országokkal készenlétihitel-keretek rendelkezésre állításáról. A térségbeli kedvezményezettek Magyarország (15,7 milliárd dollár), Ukrajna (16,4 milliárd dollár) és Lettország (bő kétmilliárd dollár).