Génmódosított növényeket Magyarországra is!?

A napokban jelent meg Charles Benbrook összefoglaló tanulmánya: A géntechnológiailag módosított növények hatása a növényvédőszer-használatra: az első 13 év címmel az Organic Center (USA) gondozásában - írta a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület közleménye lapunknak, amelyet az Agrárhaszon Kommunikációs Ügynökség terjeszt. Ez a jelentés újabb állomása a propaganda-háborúnak, amelyet a környezetvédők és a vegyipari vállalatok, illetve kutatók vívnak egymással. Magyarországon egyelőre él a teljes GM-tilalom, ám könnyen lehet, hogy ez nem marad örökre így.

29 millió kg-mal kevesebb vegyszert permeteztek ki az USA-ban?

Az elemzés az Amerikai Egyesült Államokbeli adatokat értékeli a szója-, kukorica- és gyapottermesztés növényvédőszer-felhasználását alapul véve - írja a Biotechnológiai Egyesület közleménye. "Bár a tanulmány külön tárgyalja az egyes növények és technológiák vegyszerfelhasználását, a hangadó ellenzők és így a sajtó csak a géntechnológiát elmarasztaló következtetéseket emeli ki, hogy újabb érvvel akadályozza az új növénynemesítési módszerek hazai elfogadását. Pedig a tanulmány is megállapítja, hogy a rovarrezisztencia gént hordozó kukorica hibridek és gyapotfajták termesztésével az utóbbi 13 évben 29 millió kg-mal kevesebb vegyszert permeteztek ki az USA-ban.

A közlemény maga is beismeri: 173 millió kg növekedést mutatott ki Charles Benbrook összefoglaló tanulmánya a gyomirtószer-fogyasztást illetően, a GM-fajták használata miatt. Gyorsan hozzáteszik: az amerikai statisztikai adatok (USDA, NASS) nem kezelik elkülönítve a hagyományos és GM növényeknél történő felhasználást. a közlemény hangsúlyozza: ez egy becsült paraméter, ami bizonytalan eleme a vizsgálatnak. Ugyanakkor mások az összes herbicidhasználatot illetően 162 millió kg csökkenésre következtetnek az USA-beli növényvédelem kapcsán (G. Brookes, PG Economics)."

A közlemény így folytatja: A GM növények kiátkozása helyett érdemes a globális hatásokat is értékelni. Így például a gyomirtószer-ellenálló növények lehetővé teszik a szántás nélküli agrotechnológiák alkalmazását. Az üzemanyag-megtakarítás és a talaj nagyobb CO2-visszatartó kapacitása következtében 2007. évben 14.2 milliárd kg CO2-kibocsátását lehetett elkerülni a GM fajtának köszönhetően.

Az agrárinnováció ezen folyamatainak jelentős világméretű hatásait is figyelembe kell venni. 2008 júniusában jelent meg G. Brookes és P. Barfoot átfogó elemzése, amely jelentős teret szentel az 1996 és 2006 közötti időszakban termesztett GM növények környezeti hatásainak számbavételéhez. Közleményükben bemutatják ennek az elemzésnek az erre vonatkozó eredményét, az aktív hatóanyagban (millió kg) kifejezett változást, ami a kémiai vegyszerek felhasználásának csökkenéséből származik (adatok táblázatban).

Mérgező anyagok

Lapunknak a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa pontosan az ellenkezőket állította, szintén a Charles Benbrook-jelentésre hivatkozva. Szerinte a génmódosított növények miatt az Egyesült Államokban egyre több gyomirtószert kell használni, Paraguayban pedig az esőerdők kiirtásához, a lakosság tömeges éhezéséhez és megmérgezéséhez vezetett a génmódosított szójaültetvények elterjedése. De hogyan árthat egy növény ennyit?

– A Monsanto (a legnagyobb génmódosított növényeket előállító cég az Egyesült Államokban) célja egyedül a pénz, semmi más - mondta lapunknak a szakember. Fidrich Róbert elmondta: a cég először poliklórozott bifenileket (PCB-ket) gyártott, amikről kiderült, hogy mérgezőek.Aztán növényvédőszereket fejlesztettek ki, amiket bevetettek a vietnámi háborúban is, Agent Orange néven. Ezek lombtalanító, gyomirtó szerek voltak eredetileg. Aztán ezekről is kiderült, hogy mérgező hatásúak.

– A Monsanto a hetvenes években fejlesztette ki a glüfozát hatóanyagú Roundup totális gyomirtószert, amelyet úgy reklámoztak, mint biológiailag lebomló, környezetkímélő szer. Erre húsz éven keresztül volt szabadalmi védettségük, ami lejárt. Később kifejlesztették a génmódosított szóját, ami ezzel a gyomirtószerrel szembeni tűrőképességgel rendelkezik - mondta az MTVSZ munkatársa. – Ez oda vezetett, hogy a gyomirtó szerüket még nagyobb mennyiségben kezdték el alkalmazni a gazdák. Régebben oda kellett figyelni, hogy mennyit használnak fel belőle, hiszen minden növényt elpusztít. Az első egy- két évben valóban kevesebb gyomirtószert kellett felhasználni a génmódosított szójához.

Fidrich elmondta: mivel a szóját nagy területen vetették be, nagy területen kellett permetezni is. Azonban néhány év alatt a gyomokban kifejlődött az ellenállás a glüfozáttal szemben. – 144 ezer tonnával nőtt a rovarirtószerek felhasználása a génmódosított növények bevezetése óta, az Egyesült Államok mezőgazdasági Minisztériumának adatai alapján - mondta a környezetvédő.”

Vagyis az egyre nagyobb területen rezisztensé váló gyomok miatt többet kell permetezni, amihez több gyomirtószert kell venni - a Monsantótól.

– Valóban csökkent ugyan a rovarirtószerek felhasználása a GM-növények miatt, de a gyomirtószereké sokszorosára nőtt - mondta Fidrich a Benbrook-jelentésre hivatkozva. – A jelentés nem foglalkozott azzal, hogy a génmódosított növény toxinja 1000-2000-szer nagyobb mennyiségben mutatható ki az adott génmódosított-kukorica termőterületén, mint amit az adott területre a magyar jogszabályok alapján ki szabad juttatni - tette hozzá.

Paraguay: igen, Európa: nem

A génmódosított szója termesztése miatt 1-2%-ra csökkent az esőerdők területe Paraguayban és Dél-Amerika egyes országaiban - mondta lapunknak Fidrich Róbert. Ha az emberek nem akarják eladni a földjüket, sokszor ahhoz a módszerhez folyamodnak, hogy körbeveszik a földjüket szójaültetvénnyel és lepermetezik az egészet gyomirtószerrel. A repülőgépekből kipermetezett Roundup miatt több gyermek is meghalt vagy súlyosan megbetegedett - mondta a természetvédő. Egyre nagyobb mértékben koncentrálódik a birtokszerkezet, az embereket elűzik a földjeikről és a gettókban iszonyatos szegénységben kénytelenek élni - tette hozzá.

Európában a fogyasztói ellenállás és a tagállamok kiállása miatt a termőföld kevesebb, mint 0,1%-án termesztenek génmódosított növényeket. 2004 óta az Európai Bizottság nyomásának engedve a az EU-s tagállamok közüle egyre többen engedélyezik a GM-növények behozatalát, mert az Egyesült Államok és Kanada a WTO-nál, a Kereskedelmi Világszervezetnél támadta meg az EU behozatali tilalmát. Ezeket a növényeket elsősorban takarmányozási céllal használják. – Az európai fogyasztók nem is nagyon tudnak róla, hogy olyan húst, vagy tejet fogyasztanak, amelyet génmódosított takarmánnyal etetett állatokból származnak - mondta lapunknak Fidrich Róbert.