Gazdasági erősorrend: más a valóság, más a statisztika

Évente elkészülnek azok a statisztikát, amelyek a Magyarországon tevékenykedő 500 legnagyobb árbevételt elérő céget veszik számba.

Nem okoz meglepetést, hogy vetélytárs nélkül a MOL szerepel e lista első helyén, amely 2008-ban 3535 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedhetett. A második helyezett Audi ennek a mutatószámnak a felével sem rendelkezik (1484 milliárd), de a 15 milliárdos árbevételt meg kellett haladnia annak a vállalkozásnak, amelyik felkerült a TOP 500-as listára.

Nem meglepetés, hogy ha a 500-as felsorolásban szereplő cégeket székhelyük szerint területi (fővárosi és megyei) listákra lajstromozzuk, akkor Budapest foglalja el az első, Pest megye a másodikat, Komárom-Esztergom a harmadikat és Győr-Moson-Sopron a negyediket helyet. Megdöbbenő ugyanakkor, hogy az 500 legnagyobb cégből e statisztika szerint 237 budapesti, és ezeknek a cégeknek az összárbevétele 21 571 milliárd forint, míg második Pest megyéé ettől jócskán elmaradva „csupán” 4846 milliárd – ahogyan ez a HVG profi összeállításából kiderül. ( HVG. 2010. jan. 9. TOP 500).

Ha a cégek esetében a területi bontást alkalmazunk, akkor a számsorok önmagukban is érdekesek, sokat mondóak és tanulságosak. A TOP 500-as összeállítás – szándéka ez vagy sem – akaratlanul jelzi a megyék és a főváros gazdasági erejét vagy éppen erőtlenségét. És itt a bökkenő, vagyis a vállalati bevételekre épített számsorokkal. A kérdés az: ezek a számsorok valós képet tükröznek-e a megyék gazdasági teljesítményéről? Ha diplomatikusan akarunk fogalmazni, akkor azt írhatnánk, hogy nem könnyű erre válaszolni. Ha viszont sarkosabban, akkor a válasz egy határozott nem.

Ellentmondásos régióközpontok

Furcsa ellentmondásokra bukkanhatunk, ha a területi listákat vizsgáljuk meg. Eszerint a dél-alföldi megyék közül messze Csongrád emelkedik ki, amelynek az idézett listán szereplő cégei 2008-ban 811 milliárdos árbevételt könyvelhettek el. Ezzel szemben Bács-Kiskun megye mindössze 240 milliárdot hozott össze, és e kettőtől messze leszakadva, 78 milliárddal következik Békés.

Megfelelő közgazdasági ismeretek birtokában senki nem gondolhatja komolyan, hogy a három megye gazdasági teljesítménye között ilyen hihetetlen különbség volna. Tisztában vagyok azzal, hogy a TOP 500-ból készített területi kimutatások nem egzakt gazdasági mutatószámok, de ebben az összeállításban mégis így viselkednek. Ennél a régiónál maradva, a számsorokat tanulmányozva azonnal kiderül, hogy a regionális energiaszolgáltatók árbevételét annak székhelyén (ez esetben Szegeden) számolják el, így ez a mutatószám (ez 476 milliárd forint) Csongrád megye neve mellé kerül a területi összeállításban. Miközben nyilvánvaló, hogy ezeknek a cégeknek az árbevétele három megyében képződik.

Célravezetőbb volna harmadolni az árbevételüket és ezeket könyvelni a megyékhez, ami még mindig nem fedné a valóságot, de sokkal közelebb állna az igazsághoz, mint a jelenlegi számsorok. A többi régióban az energiaszolgáltatók esetében teljesen hasonló e tekintetben a helyzet, és teljesen hasonló a torzítás.

Ahol könyvelsz, ott vagy gazdag

Ugyancsak talányos a helyzet akkor, ha olyan cégekre bukkanunk, amelyek az országban több telephelyen működnek, több megyében működtetnek gyárat és üzemet, de az árbevételük egészét egy helyre könyvelik el. Ilyen módon, a területi összeállításban nagyon gyenge eredménnyel szereplő, Békés megye vállalati toplistájának nem része a Wienerberger, a Tondach és a Henkel, mert a kilenc, négy, illetve három magyarországi üzemet működtető cégek árbevétele Budapestet vagy éppen egy másik megyét erősíti.

Ugyanez a könyvelési sajátosság sújtja a szintén nem „gazdasági nagyhatalomként” számon tartott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. Az olyan helyi zászlóshajók, mint az Elektrolux és a Dunapack árbevétele Jász-Nagykun-Szolnok megyét (Jászberény), míg a papírgyáré Budapestet erősíti.

A megyék sorában toronymagasan Pest vezet a maga 4846 milliárdos összesített bevételével, aminek a felét sem produkálja a honi viszonyok között „bezzeg” megyének nevezett Győr-Moson-Sopron a maga 2221 milliárdjával. (Ezt a megyét egyértelműen az Audi számai nyomják meg.)

Hogyan lehetséges ez? Egyszerűen úgy, hogy a Tesco-Globál Zrt., az Opel Southeast Kft., a Metro Kereskedelmi Kft., a Pannon GSM, a Penny Market, a CBA, a Rossmann, a Toyota és az Invitel (a felsorolás nem teljes) is itt számolja el teljes árbevételét, miközben ezeknek a bevételeknek csak töredéke származik Pest megyéből.

Budapest, te mégsem annyira csodás

Budapest ebben az összevetésben is külön kategória, már önmagában azért is, mert a TOP 500-ban 237 itteni cég (!) szerepel összesen 21 571 milliárdos árbevétellel. A főváros gazdasági túlsúlya köztudott, de nagyban árnyalja a képet a legnagyobb hazai vállalatokról készített összeállítás is. Valamennyi hazánkban tevékenykedő bank és biztosító budapesti központjában számolja el teljes éves árbevételét, ugyanez igaz a telekommunikációs vállalkozások többségére és az autóforgalmazók vezérképviseleteire.

A fentiek figyelembe vételével már nem igényel magyarázatot, hogy ezeknek a cégeknek az árbevételét kizárólag budapestiként elkönyvelni aligha méltányos. A példák még hosszan sorolhatók, mert a MÁV négy gazdasági társaságának 440 és a Szerencsejáték Zrt. 162 milliárdját éppen úgy a fővárosi statisztikában szerepeltetik, ahogyan a Malévét és a Magyar Telekomét is. Tegyük hozzá, hogy a listavezető MOL 3500 milliárdja is Budapest eredményét „fényesíti”.

Nem tudhatom, hogy a megyék és főváros erősorrendjén mennyit változtat az a statisztikai árnyalás, aminek megvilágítására kísérletet tettem. A vállalati adatszolgáltatás valóban olyan módon készül, ahogy az a TOP 500-as összeállításban szerepel, azaz a cégközpontok szerint. Az azonban kiderülhet a gondolatmenetből, hogy a főváros és a megyék nem akkora távolságban találhatók egymástól gazdasági teljesítményük alapján, ahogyan azt a számsorok mutatják. Ez egy statisztikai vizsgálat esetén azért nem utolsó szempont.

A vállalati árbevételekre épülő statisztikákkal ilyen megfontolások miatt is óvatosabban illenék bánni, mint tette azt a legutóbb Demszky Gábor budapesti főpolgármester. A főváros vezetője jócskán elgaloppírozta magát, amikor nemrégiben egy sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: jó lelkiismerettel adja át utódjának a várost, már csak azért is, mert Magyarországon lényegében Budapest fejlődik egyedül a gazdaság, mert a főváros és környéke termeli meg az állam adóbevételeinek közel felét.

Nos, ez nem elhanyagolható mértékben könyvelési okok miatt van így.