Folytatódik Budapest kivéreztetése
Idén 314,5 milliárdos bevételi és kiadási főösszeg szerepel a költségvetési javaslatban, ami 17 milliárddal kevesebb, mint a tavalyi büdzsé főösszege.
A működési kiadások 19 milliárddal emelkedtek, a bevételek 6,5 milliárddal nőttek.
A 2010-ben még 538 milliárdos bevételi és kiadási főösszeg tavaly 331 milliárd volt, idén pedig 314 milliárd, ami jelentős csökkenés akkor is, ha azóta elkerültek feladatok a fővárostól – mondta el a 168 Óra Online-nak Tüttő Kata, a Fővárosi Közgyűlés szocialista képviselője.
Az idei költségvetési javaslat szerint a 314,5 milliárdból 170 milliárd a működési oldalra megy. Ennek a felét a közösségi közlekedés finanszírozása teszi ki, ami a képviselő szerint soha nem volt még ilyen mértékű. 168 milliárd forint képezi a működési bevételt, ebből mintegy 100 milliárdot tesz ki a Fővárosi Önkormányzathoz befolyó iparűzési adó.
Az elmúlt három évben több tízmilliárdnyi bevétel rendeződött át, a fővároshoz kevesebb pénz folyik be. Ugyanakkor a főváros a kiadási oldalon „megkapta” feladatként a közösségi közlekedés finanszírozását, bevétel nélkül. 2010-ben az államtól erre a célra biztosított összeg 32 milliárd volt, a saját rész 10 milliárd. Most az állam lecsökkentette a normatívát 24 milliárdra, a főváros saját része jelenleg 50 milliárd – mondta a képviselő.
„A kiadások és a bevételek egyenlege alapján az a pénz, ami itt maradt arra sem elég, hogy a meglévő infrastruktúrát fenntartsuk, beruházások csak úgy valósulhatnak meg, ha a főváros kormánytámogatást kap” – tette hozzá. Úgy látja: a főváros újra el fog kezdeni eladósodni, és néhány évente az államnak kell majd konszolidálnia.
Az oktatási feladat elkerült ugyan a fővárostól, ám valójában csak az irányítás és a pedagógusbérek kerültek el, az infrastruktúra felújítási, működtetési feladata a fővárost terheli.
A kulturális területen kivezetik a 2011-ben létrehozott bérleti díj rendszert, melynek lényege az volt, hogy a főváros kiszámlázott a színházak által használt épület után bérleti díjat, és ezt főszabályként visszaadta támogatásként. Ezzel a főváros az állam felé be tudta mutatni, hogy támogatja a színházakat, hiszen a színházaknál támogatási oldalon megjelent ez a pénz, ugyanakkor visszavette bérleti díjként. A bérleti díj rendszerének megszüntetésével két színháznak javul a pozíciója, az egyik a Madách Színház, a másik a Centrál Színház, ezek ugyanis eddig nem kapták a vissza a befizetett bérleti díjat. Noha a Madách Színház esetében az állami támogatás 50 millió forinttal csökkent, összességében így is közel 150 millióval javult a színház pénzügyi pozíciója. A másik ilyen keresztfinanszírozott a Centrál Színház volt, az ő pénzügyi pozíciójuk is javult.
A képviselő kiemelte: idén erőteljesebben jelenik meg kockázat a jegybevételhez kapcsolódó TAO-hoz kapcsolódóan, ugyanis a főváros tulajdonában levő színházak 40-50% mértékben a fővárosi közműcégektől szedték be a TAO támogatást. A közműcégek elleni kormányzati háborúban (rezsicsökkentés, közműadó, Robin Hood-adó), a nyereséges közműcégek elfogynak, ez komoly érvágás lehet a színházaknak is.
A költségvetési javaslatot várhatóan február 26-án fogadja el a testület.
