Félidő: nem állunk rosszul az EU-pénzek felhasználásában
Magyarország a középmezőnyben van az EU-támogatások felhasználásában. A 2007-2013-as időszak félidejére a források 51 százalékát lekötötték s 2010 végéig az összegek 16 százalékát ki is fizették. Az Orbán-kormány – bizonyos módosításokkal – lényegében az elődjei által kidolgozott programokat viszi tovább.
A KPMG nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó magyarországi vállalatának illetékesei szerint a kormányváltás lelassította ugyan e területen a munkát, de az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása lényegében a korábbi elgondolások és kialakított keretek alapján halad további. Amint Várnai Éva, a cég közszolgálati részlegének vezetője külföldi tudósítóknak elmondotta, eddig nem került sor források érdemi átcsoportosítására – ami nem is lenne könnyű feladat. A támogatások felhasználásával kapcsolatos új tervek jól illeszkednek a korábbi keretekhez. Az új intézkedések között szerepel, hogy 60-ról 15 napra szállították le a kifizetések határidejét, egységes kérdőívet vezettek be a szerződések módosításához és az igényelt támogatás 40 százaléka (de legfeljebb 1 Mió. euró) fizethető ki előlegként. Az újítások hatását csak az év végével lehet majd felmérni.
Az új EU-tag közép-kelet-európai államok összesen 110 Mrd. eurós támogatásra kötöttek eddig szerződést, s az összegek 53 százalékát, 36.3 Mrd.-ot, már kifizették. A legsikeresebbek továbbra is a balti államok: Litvánia pl. a hat éves időszakra lehetséges forrásainak 76 százalékát lekötötte és a támogatások 30 százalékát meg is kapta. Tavaly Szlovákia 32, Csehország 18 százalékkal tudta növelni támogatási szerződéseit, míg a sereghajtók Románia és Bulgária.
A következő, 2013 utáni időszakban sokkal nehezebb dolga lesz a pályázóknak, jelzi a KPMG. Világos és a program lebonyolítása közben is ellenőrzött, cél-irányos stratégiát kell majd követni. A szigorúan a hatékonyságot vizsgáló kontrollok közepette nehezebb lesz a lobbizás is az egyes projektekért. Egyébként a szakértők jó lehetőségeket látnak arra, hogy a Duna-stratégia megvalósításához jelentős forrásokat lehessen szerezni. Ehhez azonban arra van szükség, hogy Magyarország és Szlovákia mellett, amelyek eddig egyedül tettek e téren érdemi lépéseket, más dunai országok is bekapcsolódjanak a közös munka tervezésébe.
