Elsöpri a betéteket az új lakossági őrület?
Az alacsony kamatkörnyezetben a betétek helyett alternatívát kereső ügyfelek a befektetési alapokat találják meg. A lakosság slágertermékei 2013-ban a befektetési alapok voltak, amelyeknek a népszerűsége januárban is kitartott.
A lakosság slágertermékei 2013-ban a befektetési alapok voltak, a népszerűségük januárban is kitartott, a friss statisztikák szerint 2013 márciusa óta nem érkezett ekkora tőkebeáramlás a szektorba. Közel 164 milliárd forint volt a nettó értékesítés, a legtöbb pénz a kötvény-, az abszolút hozamú és a vegyes alapok vagyonát gyarapította. Az alacsony kamatkörnyezetben a betétek helyett alternatívát kereső ügyfelek a befektetési alapokat találják meg, a bankok értékesítési stratégiáját látva nem is lehet a tendencia megtörésére számítani. Még akkor sem, ha az alapok visszatekintő hozamai tovább csökkennek.
A befektetési alapok 2014 első hónapjában is hasítottak, a BAMOSZ által közzétett adatok szerint a kezelt vagyon 169 milliárd forintos emelkedés után 4785 milliárd forinton állapodott meg. Egyetlen hónap alatt a kezelt vagyon 3,6 százalékkal emelkedett, utoljára ilyen mértékű bővülésre 2013 márciusában volt példa. Az alacsony kamatkörnyezet nagyon kedvez az alapoknak, éves alapon a kezelt vagyon 1242 milliárd forinttal bővült, ami vagyonarányosan 35 százaléknak felelt meg. Amennyiben ilyen ütemben tud bővülni a kezelt vagyon, akkor márciusra az 5000 milliárd forintos lélektani határt is sikerülhet áttörni – olvasható a Portfólió.hu cikkében.
A kezelt vagyon a tőkeáramlásból és a befektetéseken elért hozamokból tud építkezni, a statisztikák szerint semmi sem változott a 2013-as esztendőhöz képest, most januárban is a tőkebeáramlás volt a domináns tényező. A 169 milliárd forintos emelkedésből a tőkeáramlás 163,7 milliárd forintot tett ki, a hozamok mindösszesen 5,2 milliárd forintot jelentettek. Az elmúlt 4 évben mindössze egy alkalommal fordult elő havi szinten ennél nagyobb tőkebeáramlás, méghozzá 2013 márciusában, amikor 173 milliárd forint érkezett az alapokba.
A lakosság az utóbbi bő egy évben a befektetési alapok irányába mozdult el, a megnövekedett érdeklődés az 1-2 százalékos betéti kamatokat nézve nem is lehet kérdéses. Egy hónapja a 12 havi átlagos tőkebeáramlás 88 milliárd forinton állt, ehhez képest a január kiemelkedő volt, ennek közel a kétszerese jött össze. Az elmúlt évek statisztikái alapján arra számíthatunk, hogy visszaesik a vételi kedv, viszont 100 milliárd forint körüli összegek havi szinten minden további nélkül teljesíthetők. És ameddig a bankok az értékesítési csatornáikban is az értékpapírokat priorizálják, addig nem is nagyon lehet fordulatra számítani.
Nagyon különös kép tárul elénk, ha az egyes alapkategóriákat megnézzük, a közelmúltban egyszer sem fordult elő, hogy az összes alapkategóriába friss pénz érkezzen. A legtöbb pénz a kötvény-, az abszolút hozamú és vegyes alapokba érkezett, de az első két eszközosztály kiemelkedett 48-50 milliárd forintos nettó értékesítéssel. Még nagyobb, 5–12 milliárd forint közötti összeg áramlott a tőkevédett, az ingatlan-, a részvény- és a pénzpiaci alapokba. De az intézményi befektetőknek leginkább kitett zártkörű alapok is tőkebeáramlással tudták zárni a hónapot.
A lakossági befektetők logikusan azok iránt az alapok iránt nyitottak, amelyek a betéteknél magasabb hozamot tudnak elérni, viszont óriási kockázatot nem kell ezért felvállalni. A kötvény- és abszolút hozamú alapok nagyon jól teljesítettek januárban, és a visszatekintő hozamaik is szignifikánsan magasabbak a betétekhez képest. A vegyes alapok dobogós helyezése ismét azt mutatta meg, hogy egy bizonyos ügyfélkörben van nyitottság akár a részvények iránt is, természetesen akkor, ha megfelelő „védelem” társul ehhez.
Annak ellenére, hogy nagy mértékű hangsúlyeltolódás ment végbe bő egy év leforgása alatt, még mindig a legnagyobb kezelt vagyonnal a pénzpiaci alapok bírnak a szektorban 34 százalékos részesedésükkel. Bár 2012 végéhez képest jelentős változás állt be, akkor még 40 százalék volt a pénzpiaci alapok részesedése. Azt kell mondani, hogy egy sokkal egészségesebb struktúra kezd kialakulni, ami az alapkezelők számára is kedvező, hiszen a többi alapkategória magasabb költségterhelésű.
A lakosság által leginkább kedvelt kötvény- és abszolút hozamú alapok ma már a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokára tudtak fellépni. Ma már azt mondhatjuk, hogy minden ötödik forint kötvényalapokban van, de az is figyelemre méltó, hogy az abszolút hozamú alapok meg tudták előzni a tőkevédett alapokat. Feltörekvő kategória a vegyes alapoké, amelyek már most 7,2 százalékos részesedéssel bírnak, és népszerűségüket nézve minden esélyük megvan az előrelépésre.
